Háborús bűntett 1942-ben - Fővárosi Bíróság: Megalapozott a büntetőeljárás Képíró Sándor ellen

2009.10. 7. MTI

Megalapozottan folytatja a büntetőeljárást az ügyészség Képíró Sándor ellen háborús bűntett elkövetésének gyanújával - derül ki a Fővárosi Bíróság szerdai tájékoztatásából.

Képíró Sándort szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt a - mindvégig csak K. Sándorként említett - férfi társtettesként követte el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint 1942. január 23-án a Képíró Sándor által vezetett járőrosztag tagjai - a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján - az úgynevezett "újvidéki tisztogatás" során Újvidéken négy civilt lelőttek.

A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv szerint "egyéb háborús bűntettnek" minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Az ügyészség indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését a gyanúsítottal szemben, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította, részben arra hivatkozva, hogy a férfi esetében nem kell a szökéstől tartani, részben pedig arra hivatkozva, hogy a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték, és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni, a mostani eljárás megalapozatlan. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság (FB) szerdán azt közölte: a férfi büntetőügyében az FB szeptember 30-án helybenhagyta az első fokon hozott végzést, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottal szemben.

"A bíróság a megalapozott gyanúval kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapítást mellőzte arra hivatkozással, hogy a gyanúsított ügyében 1944-ben hozott ítéletet ismeretlen eljárás keretében, nem rendkívüli perorvoslati eljárásban semmisítették meg, az abban foglalt tényállást nem lehet ítélt dolognak tekinteni" - tette hozzá az FB. Vagyis, az FB végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági ítélet, ezzel pedig megismételte másfél évvel ezelőtt hozott döntését.

Az FB ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet. "Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve" - állapította meg akkor a bíróság.

Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította - olvasható az FB 2007. február 19-i keltezésű végzésben.

Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze. A feltételezett náci háborús bűnösöket felkutató szervezet szerint a Magyarországon élő 95 éves férfi a világháború után büntetlen maradt, bár 1942-ben magyar csendőrtisztként Újvidéken részt vett több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró Sándor - aki a háború után évtizedekig Argentínában élt, és 1996-ban tért vissza Magyarországra - tagadja a vádat.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG