Csoportmentesség a gépjármű-ágazatban - Szakmai párbeszéd az Európai Bizottság és a gépjárműpiac szereplői között

2009.10. 8. Jogi Fórum / Privy Council Communications

A gépjármű-ágazat piaci szereplői 2009. szeptember végéig nyújthatták be észrevételeiket az Európai Bizottság számára a kialakítandó új szabályozás kapcsán, a jelenleg érvényben lévő csoportmentességi rendelet ugyanis 2010. május 31-én hatályát veszti, ami lehetőséget teremt az új versenyjogi keretszabályok bevezetésére.

Dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss szakértője szerint az új rendszernek az értékesítés utáni piacon történő alkalmazása azonnali előnyökkel járhat a vállalkozások és a fogyasztók számára. A piaci szereplők egyetértenek az egyszerűbb szabályokkal, de nem látják szükségét számottevő változtatások bevezetésének.

A gépjárműgyártók jellemzően kizárólagos – és így a piaci versenyt korlátozó – jogokat biztosítanak hálózati tagjaiknak, vagyis a márkakereskedőknek és a javítóműhelyeknek, ami versenyjogi szempontból fontos kérdéseket vet fel, magyarázza Dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. Az ágazatra vonatkozó jelenlegi csoportmentességi rendelet, mely a versenyjogi előírások alól való mentesítés mellett jogbiztonságot és kiszámíthatóságot is teremt a piac szereplőinek, 2010. május 31-én hatályát veszti. Mindezzel pedig alkalom nyílik – a szakma és a jogalkotók konzultációja eredményeként – a szabályozás újragondolására, az ágazat-specifikus igények újrafogalmazására. Tulajdonképpen minden érdekelt fél egyetért abban, hogy a gépjárműiparnak továbbra is részesülnie kell csoportmentességben, tekintettel az ágazat által képviselt jelentős gazdasági potenciálra, világít rá a szakértő a szeptember végéig a piac szereplőitől beérkező vélemények összegzése kapcsán.

Az Európai Bizottság (EB) által 2009 elején közzétett irányvonalak a minél egyszerűbb és általánosabb szabályok alkalmazását helyezik előtérbe az új gépjárművek értékesítése, a javítási és karbantartási szolgáltatások, vagy a pótalkatrészek beszállítása és forgalmazása terén egyaránt. Mindezt egy ágazat-specifikus iránymutatással vagy egy célirányosabb csoportmentességi rendelettel, esetleg e két eszköz kombinációjával egészítené ki az EB annak érdekében, hogy megerősítsék a versenyhatóságok képességét a versenyjogi problémák ellen való fellépések terén, és kizárják a bonyolult szabályok miatt esetlegesen eltérően alakuló helyi tagállami joggyakorlatot. Várhatóan a legjelentősebb változást az jelenti majd, hogy a Bizottság javaslatában a csoportmentességeket azokra a megállapodásokra kívánja korlátozni, ahol nemcsak a szállító piaci részesedése marad 30% alatt, hanem a vevő (vagyis a márkakereskedő vagy márkaszerviz) piaci részesedése is. A versenyjogi szakértő szerint az új rendszernek az értékesítés utáni piacon történő alkalmazása azonnali előnyökkel járhat a vállalkozások és a fogyasztók számára.

Dr. Tóth János tájékoztatása szerint az új csoportmentességi szabálytervezetre vonatkozóan több mint 100 szervezet, többek között autógyártó cégek, érdekvédelmi szervezetek, szakértő testületek és nemzeti versenyjogi hatóságok küldtek észrevételeket. A piaci szereplők – az EB-vel egyetértésben – úgy gondolják, a csoportmentességi rendelet hatályba lépése óta élénkült a verseny a gépjárművek európai piacán, és a belső piac működése is intenzívebbé vált, ezért nem látják szükségét számottevő változtatások bevezetésének. Mindezek mellett a piaci szereplők egyetértenek az EB-vel az egyszerűbb és általánosabb csoportmentességi szabályok bevezetésében is, különös tekintettel a jelenlegi bonyolult rendszerre, valamint arra, hogy olyan kérdéseket (mint például a további értékesítési helyek koncepciója, az alvállalkozásba adás vagy a több márka forgalmazásának lehetősége) is szabályoz a jelenlegi jogszabály, amelyre nincs számottevő igény az iparági gyakorlatban, fejti ki a versenyjogi szakértő.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG