Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A BRFK és jogvédők szerint is szükséges a gyülekezési törvény módosítása

2009.10.13. MTI

Elkerülhetetlen a gyülekezési törvény módosítása - erre a megállapításra jutott a BRFK azon a hétfői kerekasztal-beszélgetésen, amelyet jogvédő szervezetekkel tartott a jogszabállyal kapcsolatban. A találkozón elhangzottakról Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány beszélt.

A találkozón a BRFK mellett a Független Rendészeti Panasztestület, az ombudsmani hivatal, valamint jogvédő szervezetek részéről a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vett részt.

Tóth Gábor elmondta, a felek közös nevezőre jutottak abban, hogy - mint fogalmazott - "nagyon-nagyon nehéz jogi környezetben van a rendőrség, mert olyan gyülekezési törvényt kell alkalmaznia, amely a mai társadalmi körülményekre, mai elvárásokra már nem ad minden tekintetben választ". Hangsúlyozta: az 1989-ben megalkotott törvény sok pontjában elavult és több vonatkozásában semmilyen szabályozást nem tartalmaz a napjainkban adódó problémákra.

A budapesti rendőrfőkapitány külföldi minta alapján kezdeményezte a találkozót a jogvédő szervezetekkel és a jövőben más, a rendőrség feladatkörébe tartozó témákban is konzultációkat tervez. Az első három kerekasztal-beszélgetést, amelynek hétfői első részét még az idén két másik is követi, a gyülekezési törvénnyel, illetve a demonstrációk kezelésével kapcsolatos kérdéseknek szentelik.

A hétfői megbeszélésen a demonstrációkkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről tárgyaltak. A felek egyetértettek abban, hogy a bejelentések elbírálásakor a rendőrség nem tehet mást, mint hogy a hatályos jogszabályokat alkalmazza azokban az esetekben is, amikor azok nem adnak megfelelő választ egy-egy problémakörre - mondta a főkapitány. Utóbbiakra példaként említette azt az esetet, amikor valaki egy vagy több évvel előbbre akar demonstrációt bejelenteni. A találkozón különböző javaslatok hangzottak el arra, hogy szükséges lenne például időbeli korlátot felállítani, mi az a legtávolabbi időpont, amíg ez megtehető. Tóth Gábor szerint volt olyan szervezet, amely három, más pedig hat hónapos időtartamban húzta volna meg ezt a határt.

A főkapitány szerint abban egyetértettek a résztvevők, hogy a gyülekezési jognak egy meghatározott időre kell szólnia, tehát valamikortól valameddig, nem pedig egy "ott lakásos" parttalan, meg nem határozhatatlan időtartamú joggyakorlást jelent.

A jogvédő szervezetek képviselői jelezték, a jelenleginél jóval intenzívebb tájékoztatást várnak a rendőrségtől, hogy az embereknek hova, milyen formában, milyen adatokat megadva kell bejelenteniük egy demonstrációt és a rendőrség hogyan dönt, mit tesz egy rendezvény biztosításért és milyen intézkedéseket alkalmaz.

A flashmob, vagyis villámcsődülettel kapcsolatban Tóth Gábor ismertetése szerint a résztvevők többsége osztotta azt az ombudsmani hivatal által képviselt álláspontot, hogy egy nagyon rövid, pillanatokig tartó eseményről van szó, amely akkor esik a gyülekezési törvény hatálya alá, ha az időben elhúzódik, esetleg beszédek hangzanak el a rendezvényen, vagy transzparensek jelennek meg.

A spontán tüntetésekkel kapcsolatban Tóth Gábor azt mondta: minden helyzet egyedi és ennek megfelelő mérlegelést igényel, de felhívta a figyelmet arra is, hogy több esetben megpróbáltak a spontán tüntetések lehetőségével visszaélni. Példaként említette, hogy volt olyan megmozdulás, ami nem volt jogszerű és amikor azt a rendőrség meg akarta tiltani, a szervező azt közölte, hogy mostantól spontán tüntetés kezdődik. A rendőrfőkapitány hangsúlyozta: az nem számít spontán tüntetésnek, ha valaki az interneten felhívást tesz közzé napokkal a megmozdulás előtt, ezekben az esetekben a rendőrség igenis alkalmazhatja a gyülekezési törvény szabályait.

Tóth Gábor szerint ezeknek a megbeszéléseknek a célja egyrészt az, hogy a szervezetek lássák és értsék milyen helyzetben van és milyen indokok alapján határoz a rendőrség a döntéseinek meghozatalakor. Másik fontos célnak nevezte, hogy rávilágítsák a jogalkotó figyelmét arra: hatalmas késésben van a jogszabály módosításával összefüggésben. Kérdésre válaszolva hozzátette: a megbeszélések végén szakmai anyagot készít, amelyet a szolgálati utat betartva az országos rendőrfőkapitánynak juttat el.

 

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG
TASZ
HELSINKI BIZOTTSÁG