Garanciák nélkül a legelőremutatóbb szabály is visszás lehet - Az ombudsman az iskolai egyeztető eljárás szabályozási anomáliáiról

2009.10.27. Jogi Fórum / OBH

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata megállapította, hogy a gyermekek védelemhez való jogával, a tanulók tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz az, hogy az oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben nem határozták meg az egyébként üdvözlendő és hasznos egyeztető eljárásra vonatkozó minimumszabályokat.

Szabó Máté szerint a rendelet kiegészítése azért is fontos, mert a szükséges alapjogi garanciák beépítésével ez az újonnan bevezetett közvetítő eljárás jól alkalmazható eszköz lehet az iskolai erőszak megelőzésében.

Szabó Máté ez évben gyermekjogi projektje középpontjába a gyermekek erőszakkal szembeni védelmét állította. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet módosítása hozta létre az új jogintézményt, az ún. egyeztető eljárást. Ennek lényege, hogy egyfajta közvetítést tesz lehetővé: az oktatási intézményekben a fegyelmi eljárást "válthatja ki", a fegyelmi jogsértéshez vezető események feldolgozása, értékelése és megállapodás létrehozása a felek közt a bekövetkezett sérelem orvoslása érdekében. Mivel az egyeztető eljárás rendeleti szabályozásával kapcsolatosan több garanciális jellegű hiányosság merült fel, az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított, és tájékoztatást kért az oktatási és kulturális minisztertől.

A miniszter az egyeztető eljárásra vonatkozó rövid rendeleti szabályozást nem tartja alapjogilag aggályosnak, szerinte az a legfontosabb garanciákat tartalmazza, alkalmazása önkéntes, az oktatási intézmények a saját belátásuk szerint alakíthatják szabályait, ezért a – annak ellenére, hogy időközben már több szakmai szervezet is kérte az egyeztető és fegyelmi eljárás szabályozásának pontosítását, kiegészítését – felülvizsgálatát sem tartja indokoltnak.

A biztos rámutatott, hogy az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok az abban részt vevő tanulók alapvető jogait érintik, így visszásságot okoz, hogy az új jogintézmény létrehozásakor nem került sor a közoktatási törvény megfelelő módosítására, az alapjogok korlátozására ugyanis csak törvényi felhatalmazás keretében van alkotmányos lehetőség. Az ombudsman megjegyezte, hogy ugyan egy kielégítő, teljes körű garanciarendszer működése mellett is sérülhetnek alapjogok, ám ha az eleve hiányos, homályos, könnyen kijátszható, akkor mintegy "kikövezett úton" vezet a gyermekek alapjogainak sérelméhez.

A rendelet szűkszavú, mindössze néhány bekezdésre szorítkozik. A részletesebb szabályok megalkotását – az intézményi autonómiára és az alkalmazás önkéntes jellegére hivatkozva – a jogalkotó az oktatási intézményekre bízta. Az eljárás érzékeny helyzetet érint: alanyai gyermekek, akik az iskolával szemben függő helyzetben vannak. A szabályozás során egyszerre kell tehát jogi és pedagógiai szempontokat figyelembe venni, amelyek teljes körű mérlegelését – megfelelő iránymutatás nélkül – nem lehet áthárítani az iskolákra.

Az egyeztető eljárás bevezetését az oktatási intézmény nem mérlegelheti, a diákönkormányzat vagy a szülői szervezet kezdeményezésre a szabályokat köteles megalkotni, az eljárást pedig "működtetni". A fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes jogszabályi előírásokkal szemben az egyeztető eljárás esetében olyan alapvető, garanciális elemek hiányoznak, mint például, hogy kinek a feladata a közvetítés, a koordinálás, a közvetítőnek milyen szakismerettel kell rendelkeznie, kik vehetnek részt az eljárásban, mit kell tartalmaznia az írásbeli megállapodásnak. A szabályozási hiányosságok az egyúttal azzal a hatással járhatnak, hogy kiüresítik a fegyelmi eljárás intézményét és meglévő garanciáit: a kevésbé formális, kötetlen egyeztetés lefolytatása az iskolák számára kényelmesebb lehet.

A feltárt visszásságok orvoslása érdekében az állampolgári jogok biztosa felkérte a minisztert a rendelet kiegészítésére és módosítására, továbbá, hogy készítse el az egyeztető eljárásra vonatkozó törvényi felhatalmazás, szabályozás tervezetét.

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ
OKTATÁSÜGY
OMBUDSMAN