Elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés elöl

2009.10.30. Jogi Fórum / Kormányszóvivő.hu

Bajnai Gordon c után kiemelte: sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs.

Bajnai Gordon az Európai Tanács mai ülését követően:

„A Lisszaboni Szerződést elsőként ratifikáló Magyarország megnyugvással és örömmel fogadja, hogy sikerült tisztázni a szerződéssel kapcsolatos félreértéseket és aggályokat, így a ratifikációs folyamat lezárulhat, a Szerződés pedig a közeli jövőben életbe léphet.

Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs.

Az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a Charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.

Az estébe nyúló tárgyalások során teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit.

Klaus cseh köztársasági elnök alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni. A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi Charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják."

A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. "Ez minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja. Egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.

A Lisszaboni Szerződéssel új fejezet kezdődhet az Európai Unió életében, hatékonyabb intézményi működéssel, megerősített állampolgári képviselettel, a közös külpolitikai fellépés erősödésével. Európa végre az embereket foglalkoztató kérdésekkel és problémákkal foglalkozhat, mint a gazdasági válság, a klímaváltozás vagy az energiabiztonság.”

 

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ