Társaságok adóellenőrzése IV. - Az ellenőrzési megállapítások realizálása - A határozathozatal

2009.11. 2. Jogi Fórum / Magyar Szilvia

A hatósági eljárás az utólagos adó-megállapítás során feltárt adókülönbözettel kapcsolatos határozat meghozatalát jelenti, melynek kezdő időpontja a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napja.

Az adózás rendjéről szóló törvény a határozat meghozatalára nyitva álló határidőt az általános szabálytól eltérően hatvan napban állapítja meg. Ennek az az oka, hogy ezek az ügyek az általánoshoz képest bonyolultabbak, sokszor speciális esetekben is igénylik az adótörvények értelmezését.

A határozatnak meghatározott alakban és tartalommal kell elkészülnie. A határozat - a Ket. rendelkezésének megfelelően – bevezető, rendelkező, indokolási és záró részből épül fel. Ezek közül – röviden, speciális jellege miatt - csak a rendelkező és indokolási rész legfontosabb tartalmi elemeinek leírására kerül sor. A fentiek alapján tehát a rendelkező rész tartalmazza adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet és az adóhiányt. Továbbá az adóbírság és a késedelmi pótlék alapját, összegét, esetlegesen a mulasztási bírság összegét. Az előzőekhez kapcsolódóan a befizetések esedékességi időpontját, a számlaszámokat. Az adózó terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezésekor az adóhatóságnak utalnia kell arra, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését. Az adóhatóságnak rendelkeznie kell az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról, akkor, ha a javára feltárt különbözet az adózó adófolyószámláján túlfizetést eredményez és az adózónak nincsen más adóhatóság, vámhatóság megkeresésén alapuló egyéb köztartozása.

A határozat indokolási részében a jegyzőkönyv egyes pontjaihoz kapcsolódóan részletesen kifejtésre kerülnek a jogszabállyal alátámasztott megállapítások. Egyértelműen rögzíteni kell azt is, hogy az adózó a jegyzőkönyvre tett-e vagy sem észrevételt. Ha az adózó nem tett észrevételt elegendő csak a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható akkor, ha az adóhatóság az adó vagy költségvetési támogatás alapját becsléssel állapította meg. Ha az adózó észrevétellel élt a jegyzőkönyv ellen, akkor pontonként kell kitérni az észrevétel elfogadására, illetőleg elutasításának indokára. Ebben a részben kell feltüntetni azt is, hogy mekkora az adóbírság mértéke, a késedelmi pótlék felszámítása mely időpontig történt, illetve, ha mulasztási bírság kiszabása is történt az a kiszabható bírság hány százalékában került meghatározásra.

Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az adóhatóság az eset összes körülményét mérlegeli, így az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Az adóhatóság - hivatalból vagy kérelemre – kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a pótlékfizetés kezdő napjaként az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpontot is megállapíthat. A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.

Ebben az eljárásban nem alkalmazható az Art. azon rendelkezése, mely szerint az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), ha annak megfizetése a vállalkozás gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A méltányossági eljárás során ugyanis már csak a gazdasági ellehetetlenülés veszélyét vizsgálja az adóhatóság és a mulasztás eredeti körülményei nem kapnak szerepet.

A határozat kézbesítése általában postai úton tértivevényes formában, vagy közvetlenül az adózónak történő átadással történik. A közlés tényének és időpontjának komoly jelentősége van a határozat jogi hatását tekintve, így nagyon lényeges, hogy a kézbesítés megtörténtét az érintett aláírásával igazolja. A kézbesítés napja súlyponti kérdés, hiszen ettől a naptól számítandó a fellebbezésre nyitva álló határidő. Ebben az eljárásban is irányadó az a szabály, hogy a határozatot kézbesítettnek tekinti az adóhatóság, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett nem vette át („nem kereste”) és azt a posta a rá vonatkozó szabályok szerint visszaküldte. Továbbá a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek tekintendő az adóhatósági irat, ha a címzett az átvételt megtagadta vagy a küldemény – a megfelelő levélszekrény hiánya miatt – a címzett számára kézbesíthetetlen.

A törvény lehetővé teszi kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztését. Társaságok azonban csak akkor terjeszthetnek elő ilyen kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértésével történt. A kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják. A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha azonban a kérelmet késedelmesen terjesztették elő az adóhatóság azt érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

A cikksorozat I. része: Az ellenőrzés megindítása →

A cikksorozat II. része: Tényállás tisztázási és bizonyítási lehetőségek az adóellenőrzés során →

A cikksorozat III. része: Az adóellenőrzési jegyzőkönyv - Adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság →

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS