Cégjogi változások - Módosult a Gt. és a Cégtörvény

2009.11. 5. Jogi Fórum / Fábián Erika

Ingyenesen megismerhető ezentúl azoknak a cégvezetőknek a kiléte, akiket a vezetői tisztségviselés gyakorlásától eltiltottak - Többek között erről is rendelkezik a cégtörvény 2009. szeptember 1-jétől életbe lépett módosítása.

A 2009. évi LI. törvény számos ponton korszerűsítette a hazai csőd- és felszámolási eljárások rendszerét. A jogszabály új jogintézményeket vezetett be, régieket helyezett hatályon kívül és átfogó módosításokkal igyekszik egyszerűsíteni a tönkrement cégek évekig elhúzódó felszámolásait. A megváltozott csődjogi rendelkezések ennek megfelelően átalakították a gazdasági társaságokról szóló törvénynek (Gt.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról szóló törvénynek (Cégtörvény) a vonatkozó szabályait is. A módosítások azzal a nem titkolt jogalkotói szándékkal kerültek bevezetésre, hogy a céginformációk egyre szélesebb tájékoztatást nyújtsanak a cég életéről a nyilvánosság számára.

Kevesebb cégeltűnést remélnek

A hitelezők védelmét és a fantomcégek számának csökkenését célozzák a Gt. tiltó rendelkezései a cégképviselők vonatkozásában.

Az új szabályozás szerint 5 évig nem tölthet be vezetői tisztséget az a személy, akinek felszámolási eljárásban korlátlan felelősségét megállapították, és nem tett eleget a tartozások megfizetésének. A korlátozás ezzel azokat a csalárd módon eljáró korábbi cégvezetőket illetve tulajdonosokat szankcionálja, akik rosszhiszeműen felszámolásba vitték cégüket és az adósságok rendezésétől is elzárkóztak. Az új rendelkezés értelmében ezek a személyek 5 éven keresztül nem lehetnek másik cégnél vezető tisztségviselők.

Változott ugyanakkor a képviselői tisztségvállalás korlátozása a megszüntetési eljárással törölt cégek esetén is. A korábbi szabályok 2 évig nem tették lehetővé a cégvezetőknek, hogy másik társaságban töltsenek be vezető tisztségviselői pozíciót, ha megszüntetési eljárással törölték a társaságot. A módosítás erre vonatkozóan megnövelte az időtartamot, így a székhelyén nem található vagy egyéb okból nem megfelelően működő cég vezetőjére 3 évig irányadó az eltiltás. Tekintve, hogy az így megszűnt társaságok esetében a cégvezetők rendszerint jelentős tartozásokat halmoznak fel, különösen indokolt a jogszabály tiltó szigorítása.

Cégtörvény változás

A törvény a cégbíróság és a céginformációs szolgálat számára feladatként írja elő ezentúl azokra a vezető tisztségviselőkre vonatkozó adatoknak a bejegyzését illetve törlését, akik a Gt. által meghatározott eltiltás alatt állnak. A tilalmakat a cégbíróság az eljáró bíró elektronikus értesítése alapján jegyzi be és azok bárki számára hozzáférhetőek. Előírja ugyanakkor, hogy az eltiltás hatályának megszűnésével ezen adatokat - vissza nem állítható módon - véglegesen törölni kell. A bejegyzési (ill. változásbejegyzési) eljárás során több alkalommal is sor kerül annak vizsgálására, hogy a kérelmező személy tiltás hatálya alatt áll e. A bíróság elsősorban az automatikus program útján ellenőrzi a tilalom fennállását, majd megvizsgálja a kérelemhez tartozó nyilatkozatot, melyben a cég vezetője nyilatkozik arról, hogy a Gt.-ben foglalt eltiltás hatálya alatt nem áll. Amennyiben ilyen nyilatkozat nem érkezik be a cégbírósághoz, hiánypótlásra szólíthatják fel az érintett céget. Ha azonban a tilalom fennállására már az elektronikus ellenőrzés során fény derül, a cégbíróság hiánypótlás nélkül elutasítja a kérelmet.

Az eltiltásra vonatkozó adatokat csoportosított céginformációként nem lehet megtekinteni, ám azokhoz bárki ingyenesen hozzáférhet keresőprogram útján a cégszolgálat által működtetett honlapon. A cégvezetők adatainak lekérdezését az ingyenes céginformációról szóló rendelet 2009. szeptember 3-tól hatályos módosítása teszi lehetővé.

Lehetőséget teremt a törvény a csődeljárásnak arra, hogy a cégnévben feltüntetésre kerüljön e létszakasz, így ez esetben a „csődeljárás alatt” („cs.a.”) toldatot kell használni. A cég képviselőjére vonatkozó adatok is kiegészültek az új szabályozással, melyek ezentúl tartalmazzák a képviselő adóazonosító jelét (jogi személynél az adószámot). A már bejegyzett cégek esetében a képviselő adóazonosító jelének, adószámának bejelentését a következő cégjegyzékadat módosításkor kell megtenni.

A Gt. és a Cégtörvény módosításával elsősorban a megváltozott csődszabályozáshoz való igazításnak tett eleget a jogalkotó, ám a visszaélésszerű magatartások megelőzési célja is nyilvánvaló.

Kapcsolódó anyagok:

A vállalkozások fennmaradását célozza a csődtörvény módosítása

Rend az eljárási zűrzavarban - Változnak a felszámolási eljárások szabályai

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS