A köztársasági elnök által az Országgyűlésnek visszaküldött új polgári törvénykönyvről (Ptk.) és a jelnyelvi törvényről is dönt a Ház ma, háromnapos ülésének első napján.

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki a Polgári Törvénykönyvet, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. A parlament hétfőn szinte egyhangúlag fogadta el a kormány által támogatott módosító javaslatokat.

A szocialisták az államfő álláspontjával összhangban változtattak az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották az álláspontját.

Ma záróvita és zárószavazás lesz a visszaküldött Ptk.-ról.

Az Országgyűlés várhatóan elfogadja a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, továbbá annak biztosítása, hogy a hallássérült és siketvak személyek a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák és az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe vehessék.

Az illetékekről szóló, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló és az egyes kapcsolódó törvények módosítása alapján – ha az Országgyűlés hétfőn jóváhagyja – a tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért jövőre négyezer forint helyett 6250 forintot kell fizetni. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történő szolgáltatása megszűnik.