Egyhangúlag fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt az Országgyűlés

2009.11.10. Jogi Fórum / SZMM

A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, a fogyatékosügyi ENSZ Egyezmény ratifikálása, az Országos Fogyatékosügyi Program után a fogyatékosságügyi jogalkotásban immár negyedik alkalommal fordul elő, hogy a magyar Országgyűlés egyhangúlag szavaz.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által előterjesztett, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényben – az EU tagországai közül Finnország után másodikként – hazánk kimondta, hogy a hallássérültek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogai pedig először kerültek rögzítésre Magyarországon törvényben.

A törvény meghatározza a siketvak személyek speciális kommunikációs rendszerek tanulásához, valamint ezen eszközök alkalmazásával a tolmácsoláshoz való jogát. Ilyen eszköz pl. a jelnyelvi jelek tenyérbe "írása" vagy a Lorm-ábécé: olyan tenyérérintéses ábécé, amely meghatározott mozdulatok és érintési formák segítségével rajzolja a közlést fogadó személy tenyerébe és ujjaira az egyes betűket. A siketvak személyek a jövőben a speciális kommunikációs rendszereket ismerő jelnyelvi tolmácsok segítségével fognak tudni kommunikálni a hivatali ügyek intézésekor, pl. a személyi igazolvány vagy a lakcímkártya készítésekor.

2017. szeptember 1-től a siket gyermekek számára kötelező lesz a magyar jelnyelv oktatása a számukra létrehozott iskolákban, míg az integráló iskolákban választhatóvá válik már akkor is, ha azt csak egy gyermek szülője választja. Ugyancsak ettől az időponttól kezdve kötelező lesz a kétnyelvű oktatás megszervezése a siket gyermekek iskoláiban az ezt választó gyermek vagy gyermekek részére. Ehhez azonban addig még számos fejlesztési feladatot el kell végezni, így pl. a felsőoktatásban és a közoktatásban alkalmazandó tananyagokat meg kell írni. Ehhez a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kíván a tárca segítséget nyújtani.

A törvény erős támaszt kínál azon felsőoktatási intézményeknek, elsősorban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Bölcsészettudományi Kar elkötelezett és úttörő oktatóinak, akik a magyar jelnyelv szakos, illetve a kétnyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok képzési programjainak a kidolgozására és akkreditáltatására, valamint a szakemberképzés elindítására vállalkoznak. Feladatuk elérni, hogy a képzett, diplomás szakemberek első csoportja 2017. szeptember 1-jén munkába tudjon állni.

A jelnyelvi tolmács-szolgáltatás 2010-ben még a 2003-ban bevezetett rendben működik tovább. 2011. január 1-től azonban a közszolgáltatási tevékenység során korlátlan számú, ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. A középiskolákban évi 120, a felsőoktatásban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési óraszám 20%-ban lehet majd ingyenes tolmácsolt órákhoz jutni. Mindezeken felül további évi 120 óra, szabadon felhasználható tolmácsolás segíti majd a hallássérült és a siketvak személyeket.

A jelnyelvi tolmácsok szakmai elismertségét, más idegen nyelvek tolmácsainak a rangjára emelkedését segítheti az, hogy 2010-ben elkészül a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzéke. 2011. január 1-től csak a névjegyzéken szereplő tolmácsok vállalhatnak államilag finanszírozott tolmácsolást.

Fontos változást hoz a törvény a közszolgálati és az országos vételkörzetű televíziók életébe azzal, hogy 2010. július 1-től kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint 2010-ben naptári naponként legalább 2 óra időtartamban a filmalkotások, a gyermek- és ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása. Ezt követően 2014-ig évente 2 órával emelkedik a kötelezettség, majd 2015-től teljeskörű feliratozást, illetve jelnyelvi tolmácsolást kell biztosítani.

Végezetül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium köszönetet mond a törvény előkészítésében részt vevő szereplőknek, így különösen a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének, a Siketvakok Országos Egyesületének, a Jelnyelvi Oktatók Egyesületének, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségének, az ELTE Bölcsészettudományi Karának és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karnak, a Hallássérültek Iskolái Szövetségének, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnak, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak; továbbá a parlamenti munkában segítséget nyújtó képviselőknek és parlamenti pártoknak.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
FOGYATÉKOSÜGY