Új jogszabályok az építőiparban - Interjú Dr. Nádasdy Zoltánnal, a Nörr&Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével

2009.11.11. Jogi Fórum / OSCAR Communication

Jobb helyzetbe hozzák az alvállalkozókat az építési szerződésekre vonatkozó október elejétől folyamatosan módosuló jogszabályok – állítja Dr. Nádasdy Zoltán, a Nörr&Társai Ügyvédi Iroda vezetője.

Miért volt szükség a szabályok megváltoztatására?

Közismert, hogy a körbetartozások és az elszámolással kapcsolatos viták nagyon gyakoriak az építőiparban Magyarországon. Ezért a „sor végén” álló alvállalkozók sokszor nem jutottak hozzá az elvégzett munkájuk ellenértékéhez. Mivel az érintett cégek nem szoktak elég tőkeerősek lenni, a tartozások nem csak működőképességüket, de akár fennmaradásukat is veszélyeztették. Az új szabályozás megkísérel tisztább viszonyokat teremteni a szerződést kötő felek között.

Hogyan lehet e célokat a jogszabályok módosításával elérni?

A szabályozás egyrészt meghatározza az építési és tervezési szerződések kötelező tartalmi elemeit, az írásbeliséget pedig kötelező formai érvényességi feltételként jelöli meg. A jogszabályban felsorolt elemek nélkül a szerződések nem tekinthetőek érvényesen létrejöttnek. Ezért javasolt az építőipari szereplők mindegyikének, hogy az eddig alkalmazott mintákat felülvizsgálja.

Az új szabályok az alvállalkozók védelmében előírják, hogy a részükre történő díjfizetés határideje nem térhet el a fejlesztő (megrendelő) által a fővállalkozó részére való díjfizetésétől és hogy a díj fővállalkozó számlájára mindaddig nem utalható át, ameddig az maradéktalanul ki nem fizette az alvállalkozóknak járó kötelezettségeit.

Kiemelhető még, hogy a vállalkozói illetve alvállalkozó teljesítéseket nem a fejlesztőnek illetve fővállalkozónak, hanem – jogszabályban meghatározott esetekben (például 1,4 milliárd forintnál nagyobb értékű építkezések, vagy közbeszerzés esetén) – semleges műszaki ellenőrnek (fővállalkozóknál alvállalkozókkal szemben minden esetben felelős műszaki vezetőnek) szakmai alapon igazolnia kell. Ennek azért kiemelkedően fontos a jelentősége, mert a díjfizetések a teljesítésigazolásokon alapulnak.

Ugyancsak nagyobb építkezéseknél a fejlesztőnek az építkezés (illetve annak egyes szakaszainak) megkezdése előtt előre rendelkezésre kell bocsátani (át kell adni) a vállalkozói díjat egy úgy nevezett fedezetkezelő részére. A fedezetkezelő pedig a teljesítések leigazolása esetén fizeti ki a fejlesztőtől előre átvett összegekből a vállalkozókat.

Így az elszámolás rendszerébe olyan elemek épülnek be, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozók és az alvállalkozók az elvégzett munka után hozzájussanak a díjukhoz.

Más kérdés, hogy a megrendelők oldalán a garanciális elemek beépülése várhatón drágítja a projekteket, hiszen fedezetkezelő alkalmazása esetén a fejlesztőknek a vállalkozónak járó díjat „előre” át kell utalniuk; a már átutalt összegekből pedig esetleges hibás vagy késedelmes vállalkozói teljesítés miatt díjlevonás már nem érvényesíthető, ezek legfeljebb utólag követelhetők a vállalkozóktól.

Ha eddig tehát az alvállalkozók „futottak” a követeléseik behajtása után, akkor most várhatóan a fejlesztők kerülnek ilyen helyzetbe, ami rájuk nézve kifejezetten előnytelen.

Milyen időponttól kell alkalmazni az új jogszabályokat?

Az építési szerződés tartalmára vonatkozó szabályok október 1-től hatályosak. A szabályozás másik része januártól, míg a fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezések 2010. áprilisától alkalmazandóak.

  • kapcsolódó anyagok
ÉPÍTÉSÜGY