Bejegyezhető-e védjegyként a "Cannabis" - Érdekes ügyek az Európai Bíróság munkarendjéből

2009.11.18. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A 2009. november 16-tól 20-ig, valamint a november 23-tól 27-ig tartó munkaheteken többek között a helyi és nem helyi illetőségű cégek megkülönböztetése, a járat jelentős késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó segítség és kártérítés, a közösségi védjegyek, valamint az erőfölénnyel való visszaélés kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A november 16-tól november 20-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. november 17., kedd

C-169/08 Presidente del Consiglio dei Ministri - Ítélethírdetés

[Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Magánrepülőgépekre és hajókra kivetett adó – Helyi és nem helyi illetőségű cégek megkülönböztetése]

Szardínián a június 1-je és szeptember 30-a között a szigetre érkező magánrepülőgépek és hajók nem helyi illetőségű üzemeltetőjének adót kell fizetnie a leszállásért, illetve a kikötésért. Az adó tehát a szardíniai repülő- és hajótulajdonosokat nem terheli. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a kérdéses adó összeegyeztethető-e a közösségi joggal, mivel az számos esetben korlátozhatja az e szállítóeszközök bérlésével vagy üzemeltetésével összefüggő szolgáltatások nyújtásának a szabadságát, azáltal, hogy a potenciális ügyfeleket az adóteher alól mentesített szardíniai vállalkozások olcsóbb szolgáltatásainak igénybevételére ösztönzi.

Kokott főtanácsnok 2009. július 2-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a szardíniai szabályozás ellentétben áll a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. július 2.

2009. november 19., csütörtök

C-402/07 Sturgeon és társai & C-432/07 Böck és Lepuschitz egyesített ügyek - Ítélethírdetés

[Légiközlekedés – A járat jelentős késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó segítség és kártérítés – A „késés” és a „törlés” fogalmának elhatárolása]

A német szövetségi bíróság és a bécsi kereskedelmi bíróság keresték meg előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bíróságot a légiutasok védelméről szóló rendelet értelmezésével kapcsolatban. A német szövetségi bíróság arra a kérdésre vár választ, hogy mely körülmények között kell egy járat indulásának elhalasztását késés helyett a járat törlésének tekinteni, illetve, hogy mindez függ-e a késés hosszától. Az alapügy felperesei a Frankfurt-Toronto járatra vásároltak oda-vissza jegyet. A Torontóból való visszaindulás időpontját a gép műszaki meghibásodása miatt későbbre tették át. A repülőtéren való többórás várakozás után az utasok visszakapták a már feladott csomagjukat, és egy hotelba szállították őket, mivel aznap már nem volt más elérhető gép és az eredeti gép továbbra sem volt üzemképes. A felperesek így csak másnap hagyhatták el Torontót, és az eredetileg tervezett időponthoz képest 25 órával később érkezetek vissza Frankfurtba. Visszaérkezésük után a rendeletnek a járat törlése esetén alkalmazandó szabályaira hivatkozva fejenként 600 euró összegű kártérítést kértek a légitársaságtól. A légitársaság szerint nem a járat törléséről, hanem csak késésről volt szó, amely esetben pedig a rendelet szerint nem kell kártérítést fizetni.

A bécsi kereskedelmi bíróság azt szeretné megtudni a luxembourgi bíráktól, hogy egy légijárat indulásának 22 órával való elhalasztását lehet-e még késésnek tekinteni. A jelen ügyben az utasok csak 22 órás késéssel, egy az eredetinél hosszabb járatszámmal (az eredeti jártszám + egy „A” betű), részben az eredeti járat utasaival, részben azonban más utasokkal együtt kezdhették meg az utazásukat. Az osztrák bíróság arra a kérdésre is választ vár, hogy a repülőgép műszaki meghibásodása és az indulási idő emiatt történő megváltoztatása olyan rendkívüli körülménynek minősülnek-e, amelynek bekövetkezését minden ésszerű intézkedés megtétele ellenére sem lehet elkerülni. Ennek bizonyítása esetén ugyanis a rendelet alapján a légitársaság mentesül a kártérítés-fizetési kötelezettsége alól.

Sharpston főtanácsnok 2009. július 2-án megtett indítványában a szóbeli eljárás újbóli megnyitását javasolta a Bíróságnak, mivel álláspontja szerint a tagállamoknak és a közösségi intézményeknek részletesen meg kellene vizsgálniuk, hogy a rendelet egyes rendelkezései nem tekinthetők-e amiatt érvénytelennek, mert az egyenlő bánásmód elvével össze nem egyeztethető megkülönböztetést keletkeztetnek a járattörlést és a nagyon jelentős járatkésést elszenvedő utasok kártalanítása tekintetében. A főtanácsnok emellett úgy vélte, hogy nem lehet rendkívüli körülménynek tekinteni a légitársaságok működési körében rendszeresen előforduló műszaki meghibásodásokat.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. július 2.

C-288/08 Kemikalieinspektionen - Ítélethírdetés

[Áruk szabad mozgása – Higanyt tartalmazó fogászati termék kivitele engedélyezésének megtagadása]

A Nordiska Dental nevű cég fogászati célú felhasználásra szolgáló, higanyt tartalmazó amalgámot szándékozott exportálni Svédországból. A svéd jog értelmében tilos higanyt és higanyt tartalmazó vegyületeket és vegyipari készítményeket kereskedelmi célból kivinni az országból. A tilalom alól egyedi esetekben azonban mentesség adható. Az említett jogszabály alapján a svéd hatóságok megtagadták a Nordiska Dental higany kivitelére vonatkozó kérelmének jóváhagyását és a cégnek egyedi alapon sem adtak mentességet. Az ügyben eljáró svéd bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses nemzeti szabályozás összhangban van-e az áruk szabad mozgásának az elvével.

Háttéranyagok

Elsőfokú Bíróság

2009. november 19., csütörtök

T-234/06 Torresan kontra Közösségi védjegyhivatal (OHIM) - Ítélethírdetés

[Közösségi védjegyek – „Cannabis” – Sörök, borok és pezsgők]

A közösségi védjegyhivatal (OHIM) 2003 áprilisában G. Torresan kérelmére közösségi védjegyként bejegyezte a „Cannabis” szómegjelölést a sörök, borok, pezsgők és hasonló termékek tekintetében. A Klosterbrauerei Weissenohe nevű cég kérelmére az OHIM később törölte a védjegybejegyzést, megállapítva, hogy az azt a látszatot keltheti a fogyasztókban, hogy a védjeggyel megjelölt termékek ténylegesen kannabiszt tartalmaznak. G. Torresan az OHIM határozatának megsemmisítését kéri az Elsőfokú Bíróságtól.

Háttéranyagok

A november 23-tól november 27-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. november 25., szerda

C-280/08 P Deutsche Telekom kontra Bizottság - Tárgyalás

[Erőfölénnyel való visszaélés a német távközlési piacon – Fellebbezés]

2003 májusában a Bizottság 12,6 millió euró összegű versenybírságot szabott ki a Deutsche Telekomra, a németországi telekommunikációs piac legbefolyásosabb szereplőjére azzal az indokkal, hogy a cég visszaélt piaci erőfölényével. A Bizottság megállapította, hogy a Deutsche Telekom túlzottan magas díjat kért a piacra újonnan belépő versenytársaitól az ún. közbenső (hálózati) szolgáltatásokért, a saját előfizetőinek kiskereskedelmi árként kiszámlázott díjhoz képest. A Bizottság álláspontja szerint ezen árpolitika eltántorítja a potenciális versenytárs cégeket a piacra való belépéstől. A Bizottság versenyhatósági vizsgálatát egyébként azután indította meg, hogy számos panaszt kapott a német piacra újonnan belépett telekommunikációs cégektől.

A Deutsche Telekom keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság versenyhatározatával szemben, azt állítva, hogy az általa alkalmazott árak nem voltak versenyellenesek és, hogy a Bizottság visszaélt hatáskörével. 2008. április 10-én meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság elutasította a Deutsche Telekom keresetét. A német távközlési óriás ezen ítélet ellen nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz.

Háttéranyagok

2009. november 26., csütörtök

C-558/08 Portakabin - Tárgyalás

[Internetes keresőprogramok – Védjegyekkel megegyező kulcsszavak – Védjegybitorlás]

Az ügy sokban hasonlít a szintén a Bíróság előtt lévő Google ügyre, amelyben a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére ez év szeptemberében került sor. A Google és a mostani ügyben felmerült kérdés lényege, hogy az internetes keresőprogramokban valaki által lefoglalt kulcsszavak megegyezhetnek-e egy olyan szóval, amely viszont egy másik cég védjegyét vagy annak részét képezi. A különbség a Google ügyhöz képest annyi, hogy ott a keresőprogram szolgáltatóját, a jelen ügyben pedig a hirdetőt támadják a védjegyjoguk megsértését állító cégek.

A mobil épületrendszereket gyártó és értékesítő Portakabin vállalkozás a PORTAKABIN Benelux-szóvédjegy jogosultja, míg a Primakabin nevű cég új és használt mozgatható lakóegységeket – ezek között a Portakabin használt termékeit – értékesít és ad bérbe. Mindkét cég az Interneten kínálja a termékeit.

Az internetes hirdetés során adott annak a lehetősége, hogy ellenérték fejében keresőprogramokba − mint amilyen a Google is − kulcsszavakat jelentsenek be. Ha a keresőprogramba e kulcsszavak valamelyikét gépelik be, úgy a hirdető honlapjára mutató hivatkozás, a talált oldalak listája vagy éppen az oldal jobb oldalán az eredményeket a „szponzorált kapcsolatok” cím alatt felsoroló hirdetés jelenik meg. A Primakabin a hirdetések e formáját alkalmazza, és a Google keresőprogramjába többek között bejelentette a „Portakabin” kulcsszót is.

A Portakabin szerint a Primakabinnak az említett eljárása sérti a PORTAKABIN szóvédjegyre bejegyzett védjegyjogát, és ezért a cég a holland bíróságokhoz fordult. Az ügyben eljáró bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Primakabin vitatott hirdetési megoldása védjegybitorlásnak minősül-e.

Háttéranyagok

Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Bíróság honlapján.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY