Minden kezdet nehéz - Pályakezdők START-kártyája

2009.11.20. Jogi Fórum / Romsics Viktor

Minden kezdet nehéz. Társadalmunk és gazdaságunk dinamikája pedig kitermelte a mind nagyobb publicitást kapó fehérgalléros munkanélküliséget. Cikkünkben leginkább arra keressük a választ, hogy a pályakezdők START-kártyája növeli-e a frissen végzett jogászok elhelyezkedésének esélyeit. Vizsgálódásunk fókuszában elsősorban a 2010. január 1-től hatályos jogszabályi környezet áll.

Annyit ér, mint halottnak a csók. Korunk magyar embereként így, indulatos kiábrándultsággal összegezhetnénk a START-kártyát, mint jelenséget.

Sommás ítéletünk felháborodottsága gyúanyagot először is a Pftv., vagyis a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény indokolásából nyerhetne.

Az indokolás ugyanis abból indul ki, hogy mind gyakoribb, hogy diplomás fiatalok elhelyezkedési gondokkal küzdenek pályájuk elején. Ezért érezte szükségét a jogalkotó, hogy ösztönözze a munkáltatókat a „munkaerőpiactól tartósan távollevő személyek” foglalkoztatására. A továbbiakban – eltekintve a törvény evolúciójától és további célcsoportjaitól – kizárólag a pályakezdő fiatalokat érintő szabályokkal foglalkozunk.

A kaptafánknál maradva, a jogász szakmák telítettségének ténye Damoklész kardjaként lebeg minden joghallgató felett már hosszú évek óta. Az „aki keres, az talál” vérszegény hétköznapi bölcsessége pedig sovány vigasz annak, aki nem lel semmit és a társadalomnak, amelyik finanszírozta költséges felkészülését a munkanélküliségre. A probléma veleje az oktatásban rejlik. Abban, hogy a politika és az annak kezében lévő jogalkotó hatalom elengedte az oktatás és ezzel együtt generációk kezét.

A START-kártya rendszere, a felsőfokú végzettségű pályakezdők vonatkozásában, társadalmi méretekben, elvi szinten csak tüneti kezelésként értelmezhető. A gyereket sapka nélkül küldjük ki játszani a leghidegebb télben, és csak akkor dobunk utána egy fél kesztyűt, amikor már megfázott.

Ugyanis a Pftv. indokolásának némileg csodálkozón lamentáló soraiban lefestett anomália, vagyis a diplomás munkanélküliség ok-világa nem 2004-ben keletkezett, különösen nem a jogász-képzésben. A széles körben ismert szélesebb összefüggéseknek megfelelő cselekvésre azonban soha nincs elég idő és akarat. Régóta ismert, hogy az oktatási rendszer adott szintjén milyen felkészítésre lenne szükség és milyen feltételekre, hogy például a munkáltatót ne START-kártyával kelljen ösztönözni.

Ellentmondásosak a rendelkezésre álló adatok arról, hogy egyáltalán ösztönzi-e a foglalkoztatót. Mindenesetre több mint százezer ilyen kártyát bocsátottak már ki, és a jogászokat kereső álláshirdetésekben is viszonylag gyakran bukkan fel a START-kártya, mint az alkalmazás feltétele. A jogászok foglalkoztatása során a közigazgatásban viszonylagosan népszerű, a Pftv. által szabályozott, szintén tüneti kezelésként funkcionáló intézmény, a munkatapasztalat megszerzésének lehetőségét előmozdítani hivatott „könnyűsúlyú munkaviszony,” az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében betöltendő állások pályázatainak is állandó kelléke a tárgyalt kártya.

A részletszabályok szintjén elsődleges jelentőségű, hogy ki minősül pályakezdő fiatalnak. A Pftv. 1. § (2) bek. 2. pontja értelmében az, aki a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy.

Az ilyen személyt foglalkoztató munkaadót illeti meg a törvényben meghatározott járulékkedvezmény, ha a Pftv. 4/A. § (4) bekezdése értelmében a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik a START-kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással. A törvény és a 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet szabályai szerint a kiváltásra jogosult magánszemélynek kell igényelnie a kártya kiváltását az illetékes állami adóhatóságtól. Mindezt személyesen, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. § (1) bek. alapján eljárásra jogosult képviselője útján, az e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével. Utóbbi során az idézett rendelet 2. § részletes szabályait követve, nyilatkozik az igénylő a jogosultság feltételeinek fennállásáról. Az esetleges felsőfokú végzettséget pedig igazolni kell az azt bizonyító oklevéllel.

Tehát ahhoz, hogy valaki a Pftv. szerinti pályakezdő fiatalnak minősüljön, érvényes START-kártyával kell rendelkeznie. Amihez a „kiváltásra jogosultság” az első lépés. A pályakezdő fiatal foglalkoztatásáról szóló fejezetében a Pftv. kiváltásra jogosultnak minősíti azt, aki többek között a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát [3. § (2) bek. c) pont].

A 3. § (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt. A törvény 1. § (2) bek. 3. pontja viszont a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok között nem említi sem a megbízási, sem a vállalkozási jogviszonyt, sem az egyéni vállalkozói munkavégzést.

Vagyis a Pftv. rendszerében nem minősül a START-kártya kiváltására jogosultnak az a hétköznapi olvasatban pályakezdő, aki mondjuk a hallgatói jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján végzett munkát. Gyakorlatilag tehát az a frissen végzett jogász, aki az egyetem végzése mellett megbízási jogviszonyban dolgozott például egy ügyvédi irodának, nem válthatja ki a START-kártyát, viszont az a kollégája jogosult a kiváltásra, aki ugyanott és ugyanakkor munkaviszonyban látta el érdemben ugyanolyan gyakornoki feladatait. Értelmezésünket az APEH egyik ügyfélszolgálatán is megerősítette a hivatal egyik – neve mellőzését kérő – munkatársa.

A START-kártya társadalmi szintű pótcselekvés-jellegén túl a konkrét jogszabályi környezet is okot adhat tehát nyugtalanító kifogásokra, táplálva a gyanút, hogy a jogászképzés rákfenéit nem oldja meg.

  • kapcsolódó anyagok
EGYETEM
MUNKAJOG
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS