Zöld jövő - 2011-es magyar EU-elnökség környezetvédelmi és vízügyi stratégiái

2009.12. 1. Jogi Fórum / Romsics Viktor

A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete 2009. januártól 2010. decemberig szervezi konferenciasorozatát a „2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái” címmel. Az Európai Unió környezetvédelmi és vízügyi stratégiáival foglalkozó fordulón a Jogi Fórum is részt vett.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008. szeptember 10-i döntése értelmében az MTA Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) nyerte el a 2011-es magyar EU elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozatok szervezésére kiírt pályázatot. A projekt egyik alapvető célja, hogy az egyes uniós szakpolitikák kapcsán „felmérje és elemezze” a magyar álláspontot, amely meghatározhatja a magyar elnökség fő irányait. Hazánk rendszerváltozás utáni időszakának egyik legjelentősebb politikai eseménysorozataként tekintenek a szervezők 2011-re, amely „hosszú távon meghatározhatja Magyarország nemzetközi megítélését és országképét”.

Másik meghatározó célként az MTA PTI azt jelöli meg, hogy „a kormányzati ciklusok, és a napi politikai változások ellenére folyamatosan biztosítson egy semleges egyeztetési fórumot, ezáltal is segítve a központi közigazgatás felkészülését és a társadalom tájékoztatását”.

2009. október 16-án az EU környezetvédelmi és vízügyi stratégiáival foglalkoztak a tudományos élet, a kormányzat, a civil szféra és a politikai pártok megjelent képviselői.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, „Mit vár a magyar EU-elnökségtől a Levegő Munkacsoport?” címmel tartott államvezetési szempontú előadást. Gondolatmenetének gyújtópontjában az európai és a hazai közpénzek felhasználásának rendszere és jogi kerete állt, mindezt a zöld költségvetés eszmei alapjára építő kritikába ágyazva, figyelemmel mind a kiadási, mind a bevételi oldalra.

A Munkacsoport álláspontja szerint az EU-elnökséggel kapcsolatos alapvető magyar feladat, hogy az EU 2006 júniusában elfogadott, fenntartható fejlődésre vonatkozó új stratégiája megvalósításának ütemterve – ha már a kitűzött 2008-as esztendőre nem sikerült – legalább a 2011-es elnökség kezdetéig készüljön el, majd az elnökség ideje alatt széles körű felvilágosító munka történjen, vagyis irányítsák az európai közvélemény figyelmét a témára.

A szóban forgó stratégia a támogatási rendszer reformjára vonatkozik. Megállapítása, hogy bizonyos támogatások a környezetre jelentősen károsak és összeférhetetlenek a fenntartható fejlődéssel, célkitűzése, hogy az elkészülő, ágazati bontású ütemterv szerint fokozatosan megszüntessék ezeket a támogatásokat.

A környezetre káros támogatások négy nagy csoportját különböztethetjük meg, ahogy arra Lukács András felhívta a figyelmet. Idetartoznak a kormányzati, önkormányzati közvetlen kifizetésekben megtestesülő közvetlen támogatások, amelyeket például autógumi-gyár, cementgyár vagy repülőtér építésére juttatnak. Másodikként említhetjük az olyan közvetett támogatásokat, mint amilyen az autóhasználat ösztönzése adókedvezmény útján. Harmadrészt környezetileg káros támogatásként jelentkezik a társadalmak büdzséjében, ha a környezeti, egészségi károkat nem fizettetik meg azok okozójával. Negyedszer a természeti erőforrások áron aluli használatát emelhetjük ki.

Ennek megfelelően a Levegő Munkacsoport azt várja a magyar EU-elnökségtől, hogy politikájával mozdítsa elő, hogy az Unió költségvetése legalább 2014-től legyen összhangban az idézett fenntartható fejlődés stratégiával. Továbbá Európa ne támogasson súlyosan környezetkárosító tevékenységeket, valamint ne adjon pénzt olyan területeknek, amelyeknek piaci alapokon kellene működniük.

A fenti, kiadási természetű meglátások ismertetését követően Lukács a bevételek szükséges reformjáról szólt.

Mint kifejtette, az EU energiaadókról szóló irányelve éghajlatvédelmi szempontú átdolgozásra szorul. A tehergépkocsik útdíjáról szóló irányelvnek pedig kötelezővé kellene tennie az összes környezeti és egészségi kár beépítését az útdíjba. Rámutatott, hogy Svájcban a tehergépkocsik útdíjának 2001-es bevezetése relevánsan csökkentette a járműkilométereket, majd az újabb emelkedő tendenciát megnyugtatóan megtörte az útdíj 2005-ös emelése.

Összegezve megtudhattuk, hogy a környezetileg káros támogatások felszámolása komolyan javítaná a környezet állapotát, fokozná a gazdasági versenyképességet és elősegítené a társadalmi igazságosság megteremtését.

A németországi környezetvédelmi adóreform tapasztalataira is kitérve Lukács András elmondta, hogy egy átfogó zöld megújulással összességében több munkahely keletkezne, mint amennyi megszűnne. Németországban többek között csökkent a nyugdíjköltség, az üzemanyag-fogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás, az ipar általános költsége, az összesített adóteher és a tehergépkocsik rakomány nélkül megtett útja. Viszont mások mellett nőtt a munkahelyek száma, az energiahatékonyság, a gázüzemű autók száma, a megújuló energiák igénybevétele, valamint a közösségi közlekedés volumene.

A konferencia másik érdekes momentumaként említhetjük azt az epizódot, amikor szóba került a magyar jogalkotás színvonalának megkérdőjelezhetősége, konkrétan a hatástanulmányok hiánya, amellyel már a Jogi Fórum is több ízben foglalkozott.

Többen utaltak rá – és tulajdonképpeni érdemi, megnyugtató cáfolatot nem kaptak -, hogy a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat (az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról) nem alkalmas arra, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése azt tárgyalja.

Az Energia Klub, interneten is olvasható kritikája részletesen tárgyalja a javaslat ezernyi vérző sebét, többek között azt, amit a konferencián is többen sérelmeztek, nevezetesen hogy mind a konkrét javaslat, mind annak indokolása elképesztően szűkszavú, utóbbi emellett semmitmondó.

Zárszóként megállapítható, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség komoly szellemi erőket és kormányzati szándékot mozgatott meg már eddig is.

Ám megjegyezzük, akadtak üresjáratok a környezetvédelmi tanácskozáson. Ezekben a Jogi Fórum munkatársai megkísérelték meghatározni az MTA várbeli épületének pazarul kivilágított dísztermében működő izzók számát, de 201-nél felhagytak a vállalkozással.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ