Rendőri visszásságok a Meleg Méltóság Menete napján

2009.12. 3. Jogi Fórum / OBH

Diszkriminatív jogalkamazást, a tisztességes eljárással, a véleménynyilvánítási szabadsággal, a gyülekezés joggal, az emberi méltósággal, az élethez és testi épséghez való joggal összefüggő visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a 2009 szeptember 5-i rendezvényekkel, valamint azok biztosításával kapcsolatos vizsgálatában.

A Meleg Méltóság Menete előtt a BRFK a jogszabály kifejezett előírása ellenére nem vizsgálta a rendezvény közlekedésre gyakorolt hatását, miközben korábban a hasonló létszámú rendezvényeket ugyanott azért tiltotta meg, mert a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható. A BRFK a közízlés megsértése esetére közleményében intézkedést helyezett kilátásba, ám ez nem felelt meg a jogalkotási törvény garanciális szabályainak. A BRFK ilyen közlemény kiadására nem volt jogosult, túllépte a hatáskörét. Ezért az intézkedés bejelentéséhez semmiféle jogi hatás nem fűződhetett, a gyakorlatban mégis befolyásolhatta a címzettek – az állampolgárok – magatartását, rendezvényen való részvételét. A biztos ezért rámutatott, hogy a BRFK a közlemény kiadásával – annak tényleges hatása miatt – a Meleg Méltóság Menet résztvevőinek szabad véleménynyilvánításához, valamint békés gyülekezéséhez való jogával összefüggő visszásságot okozott.

Az ombudsman vizsgálatában kiderült az is, hogy a Meleg Méltóság Menet biztosítása során Budapest rendőrfőkapitánya nem a szervezők kérésére, nem a felvonulás résztvevőinek békés gyülekezési jogát biztosító intézkedésként, hanem védett személyek jelenléte miatt rendelt el területlezárást. A demonstráció viszont ílymódon egy kiürített, nézők elől hermetikusan elzárt területen zajlott.

A rendőrség Deák téri tömegkezelésével kapcsolatban Szabó Máté megállapította, hogy a kordonok áthelyezésekor még nem történt meg a Károly körút forgalmának teljes leállítása, így a tömeget a még közlekedő járművek közé terelték. Ez alkalmas volt arra, hogy közvetlenül veszélyeztesse a tüntetők testi épséghez való jogát.

Egyes rendőri intézkedések alkalmasak voltak arra, hogy indokolatlan, a szükséges mértéket meghaladó mértékben kockáztassák a biztosításban résztvevő rendőrök testi épségét.

A Városháza parkban összegyűlt tömeg oszlatásával kapcsolatban rendőrségi felvételek is alátámasztják, hogy a távozásra felszólított tömeg nem fejtette ki a felszólításokban megjelölt magatartást, így kétséges, hogy a tömegoszlatás törvényi feltételei fennálltak-e.

A Készenléti Rendőrség tagjai legalább tízszer annyi időtartamú csapatszolgálati képzésben vesznek részt, mint rendezvényekre bevetett vidéki és budapesti járőrök, körzeti megbízottak, közlekedési rendőrök. A beosztásuk szerinti, nélkülözhetetlen munkájuk mellett nem várható tőlük, hogy magasabb felkészültséggel lássák el a tömegkezelési feladatokat. A kiképzettségbeli különbségekből fakadó indokolatlan kockázat miatt veszélybe kerülhet a tömegkezelési feladatban közreműködő rendőrök élethez és testi épséghez való joga.

Az ombudsman a visszásságok orvoslásáért az Országgyűléshez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG