A környzetszennyezés ára - Ismét napirendre kerülhet a bizottságban az energiaadó "zöldítése"

2009.12. 3. BruxInfo

Hiába van készen jó ideje a javaslat az uniós szintű minimális energiaadó zöldítésére, az elképzelés – egyéb politikai megfontolások miatt – eddig nem kerülhetett az Európai Bizottság napirendjére – közölte egy hétfőn, Brüsszelben megrendezett adókonferencia szünetében Kovács László, a februárig hivatalban maradó testület adóügyi biztosa.

„Az energiaadóról szóló irányelv környezetvédelmi szempontú módosítására gyakorlatilag elkészült a javaslat, de különböző bonyodalmak miatt – mint például a Lisszaboni Szerződés elhúzódó ratifikálása és a gazdasági válság – a Bizottság elnöke nem akart egy ilyen, erősen tagállami kompetenciákat érintő javaslatot napirendre tűzni. Tehát a tervezet mindmáig a fiókban maradt” – közölte az adóügyi biztos. „Elképzelhető, hogy az új Bizottság – látva egy kedvezőbb tagállami fogadtatás lehetőségét – újra napirendre tűzi a reformjavaslatot. Mindenesetre ez lesz az első számú téma, amit az utódomnak figyelmébe fogok ajánlani" - jelentette ki Kovács László.

Az elképzelés nem új – a Bizottság 2007-es zöld könyvében már javasolta, hogy a tagállamok alakítsák át az uniós szintű minimális energiaadót oly módon, hogy legyen a jövedéki adónak egy környezetvédelmi komponense is, mint például az egységnyi energiafelhasználásra jutó károsanyag-kibocsátás, ami technológiafüggő. Így lehetne előmozdítani – azáltal, hogy a környezeti szennyezésnek a piac számára látható és megfogható módon ára keletkezik – az olyan környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiák és tüzelőanyagok, mint például a megújuló forrásból származó üzemanyagok használatát. Egy másik lehetőség az lenne, ha külön karbonadót vezetnének be az energiafelhasználásra; ebben az esetben azonban - a jövedéki adóval és az áfával együtt - már három különböző adó terhelné az energiafogyasztást.

Bár a környezetvédelmi tanács az októberi ülés konklúziójában szinte szóról szóra megismételte a Bizottság 2007. évi ajánlásait, azok sorsa továbbra is bizonytalan, tekintve hogy – kevés kivételtől eltekintve, mint például az áfa – az adópolitika féltve őrzött tagállami hatáskör, aminek reformjával a Bizottság csak kivételes körülmények között hozakodik elő.

Illetékesek szerint az is bizakodásra adhat okot, hogy a pénzügyminiszterek október elején, Göteborgban megtartott találkozójukon megvitatták egy uniós szinten egységes karbonadó bevezetésének lehetőségét. Az ülést követő sajtótájékoztatón az adóügyi biztos, aki a tervet ismertette a pénzügyminiszterekkel, közölte: ez volt az első alkalom, hogy a karbonadó esetleges bevezetéséről nem csak szakértői, hanem miniszteri szinten is folyt eszmecsere. Hozzátette: bár az előterjesztést alapvetően pozitívan fogadták a résztvevők, a karbonadó bevezetése mindenképpen hosszabb folyamat lenne, mivel adóügyekben minden új jogszabály bevezetéséhez valamennyi tagállam egyetértése szükséges. A hétfői háttérbeszélgetésen Kovács László elmondta, hogy a karbonadó bevezetésére jó alkalom lenne az energiaadóval kapcsolatos uniós jogszabály felülvizsgálata. Bizottsági illetékesek szerint erre várhatóan jövőre kerül majd sor.

A környezetvédelmi tanács októberi konklúziójában mindenesetre javasolja a tagállamoknak, hogy gondolják át különböző gazdaságot zöldítő piaci eszközök, mint például a karbonadó, alkalmazásának lehetőségét. Arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes figyelembe venni az egyes tagállamokban, mint például Svédországban már működő gazdaságzöldítő mechanizmusokat.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ