Alku a pénzügyi felügyeleti rendszer reformjáról

2009.12. 4. BruxInfo

Politikai egyezségre jutottak szerdán az EU-tagállamok pénzügyminiszterei a pénzügyi felügyeletek reformjának mikroszintű vonatkozásairól. A kompromisszum ugyan főleg a londoni City függetlenségét féltő brit kormány fellépésének tulajdoníthatóan elmarad a bizottsági javaslat ambícióitól, de a résztvevők szerint így is jelentős előrelépés a jelenlegi helyzethez képest.

Közös nevezőre jutottak a tagállamok pénzügyminiszterei szerdán Brüsszelben a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi szereplők (bank- és biztosítócsoportok, illetve értékpapír-forgalmazók) mikroszintű felügyeleti rendszerének reformjáról. A megállapodás értelmében – amelyhez még a kérdésben ugyancsak döntéshozói jogkörökkel rendelkező Európai Parlamentnek is lesz hozzászólása – három új európai szintű hatóság jön létre az európai piacokon tevékenységet folytató bankok, biztosítók és értékpapír-piaci szereplők által nyújtott pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére. Ezek a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti vitás ügyekben bizonyos feltételek mellett akár kötelező érvényű döntéseket is hozhatnak. Az egyes bankok és más pénzintézetek mindennapos felügyeletét ezután is a nemzeti pénzügyi felügyeletek látják majd el.

„Meggyőződésem, hogy az Európai Unió a jelenleginél jobb felügyeleti struktúrával rendelkezik majd a jövőben” – jelentette ki az ülést levezető Anders Borg svéd pénzügyminiszter, aki szerint az alku jól tükrözi a különböző érdekek közötti egyensúlyt. Charlie McCreevy belső piaci biztos egy újságírói kérdésre elismerte, hogy a Bizottság ambiciózusabb megállapodást szeretett volna, de az egyezséget így is jelentős előrelépésnek minősítette a jelenlegi helyzethez képest.

Oszkó Péter magyar pénzügyminiszter a tanácsülést követően emlékeztetett rá, hogy Magyarország és Olaszország elsőként kezdeményezték az európai pénzügyi felügyeleti rendszer reformját (méghozzá egységes európai pénzügyi felügyelet bevezetését szorgalmazva – a szerk.), és ugyan a végleges kompromisszum elmarad a várakozásaitól, mégis támogatta ezt, mert fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön az új struktúra. Oszkó a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy az új rendszernek köszönhetően a magyar pénzügyi felügyelet „keze most oda is elérhet, ahová eddig nem”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti bankfelügyeletek közötti vitás kérdések az új rendszernek köszönhetően rendezhetővé válnak majd. Emlékezetes, hogy a jelenlegi szerkezetben a hazánkban is jelen lévő nemzetközi bankcsoportok felügyeletével összefüggő kérdésekben az anya- és nem a fogadó ország hatóságaié az utolsó szó.

A reform bizonyos mértékű felpuhulásában komoly szerepet játszott Nagy-Britannia, amely minden áron el akarta kerülni, hogy az európai szintű felügyeletek a brit pénzügyi rendszerre vonatkozóan kötelező érvényű döntéseket hozzanak, különösen olyan esetekben, amelyeknek költségvetési kihatásai lehetnek. A britek végül elérték, hogy a kormányok ilyen jellegű ügyekben a pénzügyminiszteri tanács elé vihetik a problémát (fellebbezhetnek), amely egyszerű többséggel szavaz a kérdésben (mégpedig úgy, hogy minden országnak egy szavazata van). Ha ezen a fórumon nem sikerül megállapodni, akkor az ügy két eljárás között az Európai Tanács elé kerülhet, ahol már az egyhangúság a követelmény.

Amennyiben a nemzeti hatóságok között támad a felügyeletről vita, első lépcsőben egy szakértői bizottság próbál majd elsimítani a nézeteltérést, mégpedig egyszerű többségi szavazással. Kudarc esetén a vita második lépcsőben egy másik fórum elé kerül. Ha az anyaország valamelyik bankját érintő döntést kifogásol az anyaország, akkor súlyozott többségi szavazással döntenek.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ