Ügynökmentesítési dömping

2001.09.25. Magyar Hírlap

Bár még mindig jegeli állásfoglalását az Alkotmánybíróság a tavaly radikálisan átgyúrt ügynöktörvény hiányosságaival kapcsolatban, a fennállásának negyedik évfordulóját ünneplő Történeti Hivatalban lázas tempóban folyik az iratböngészés a kibővített ügynökszűrés érdekében, s már végeztek az elektronikus sajtó vezetőire vonatkozó dossziék kikeresésével.

Továbbra is jegeli állásfoglalását az Alkotmánybíróság a tavalyi év derekán radikálisan átgyúrt ügynöktörvénnyel kapcsolatban, amelyet két szocialista képviselő (Csákabonyi Balázs és Nikolits István) torpedózott meg, mert a közvéleményt hivatásszerűen befolyásolók feddhetetlenségi szűréséből "kifelejtődtek" az egyházi hatalmasságok, a szakszervezeti és köztestületi élenjárók. Mint emlékezetes: az Országgyűlés a 2000. tavaszi ülésszak véghajrájában elfogadta az ügynöktörvény prolongálását 2004 derekáig, valamint az átvilágítandók körének kibővítését. Ennek következményeként az átvilágítandók száma a tavaly áprilisig befutó 329-ről 15-17 ezerre nőne a vezető sajtómunkások, szerkesztők és élvonalbeli újságírók, majd később a bírák és ügyészek előéletének "kivesézése" révén, s már csak hab a tortán az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok tisztségviselőinek ügynökmentesítése. Emellett önkéntesen kérhetik ügynökszűrésüket az ügyvédek, közjegyzők, egyházi méltóságok s akár valamennyi újságíró. Ugyanakkor a rendőrkapitányok, a hadsereg tábornokai, továbbá a polgármesterek és jegyzők nem esnek az "ügynökhalászat" kötelező hatálya alá.

A fennállásának negyedik évfordulóját ünneplő, s a felduzzasztott létszámú átvilágítóbírák keze alá dolgozó Történeti Hivatalban (TH) az utóbbi fél évben négyszeres terheléssel végezték a személyre szabott iratböngészést a kibővített ügynökmustra érdekében. A minap elkészült statisztika szerint az 1997-es nyitás óta 7175-en nyújtottak be dossziényitási kérelmet a TH-hoz, hogy - állampolgári jogaikkal élve - szembesülhessenek a Rákosi-, illetve a Kádár-rezsim idején róluk titkos eszközökkel gyűjtött adatokkal. Eredménytelen volt a III/III-as ügynökjelentések bogarászása 4283 esetben. Több hónapnyi várakozás után 1486-an személyesen vehették kézbe a róluk szóló (fel)jelentéseket, 1094 esetben postázták a meglelt dokumentumok fénymásolatait, vagyis 30-40 százalékos a "találati arány". A négy év alatt kiadott iratmásolatok száma: 123 228. Mindeközben havonta 130-150 új kérelemmel kell megbirkózniuk - nyilatkozta Markó György, a TH elnöke. A tavaly februári irategyesítést követően - midőn a szakszolgálatok újabb 460 folyóméternyi dokumentumot adtak át gyűjteményükből - 48 addig kikosarazott személy ügyében 823 új információt találtak, 75 esetben pedig a már korábban is dossziéval büszkélkedhetőket örvendeztették meg 3198 lapnyi új irattal. Négy esztendő leforgása alatt 654 kutatási kérelemmel fordultak a TH-hoz, abból 102 az idei. Míg az átvilágítóbíráktól 1997-ben mindössze 26 kérelem futott be, 1998-ban - az új parlament megalakulása miatt - ez a szám 244-re duzzadt; 1999-ben 44 volt az adatkérelmek száma, 2000-ben 97, míg az idén szeptemberig máris 1849-re szökött fel, épp az elektronikus sajtó irányítóinak megkezdett (ki)szűrése miatt, amelyet az újságok vezetőinek átvilágítása követ. Mindezen halmozódó igényeket 10 új státus betöltésével tudják kiszolgálni a TH-ban, amely - a parlament júliusi döntése értelmében - immáron közlevéltárként működik, vagyis a jelenleg keletkező nemzetbiztonsági iratok is előbb-utóbb ide vándorolnak. Az 1990-es esztendő hordalékának számító dokumentumokat - 15 év eltelte után - 2005-ben kell átadni a TH-nak; ezentúl csakis a hivatal engedélyével lehet selejtezni titkos iratokat.

Több más pozitív változás is köszönhető - a bicegős gyakorlat orvosolására - az Országgyűlés állásfoglalásának. Már nem fordulhat elő, hogy egy telefonlehallgatás "jegyzőkönyvéből" minden személyes adatot kitörölnek, ahogy a törvény szó szerinti alkalmazása ezt eddig előírta. Nem takarják már ki azokat az információkat, amelyhez a kérelmező volt elítéltként a bíróságokon könnyedén hozzájuthat. (Eddig a TH gyakorlatában ad absurdum azt is elkendőzték, kik voltak a kérelmező vádlott-társai.) Csonkítatlanul kaphatók meg a kérelmező elleni vizsgálati eljárás adatai, viszont behatárolták, kik férhetnek hozzá "örökösként", kegyeletsértés nélkül a titkos dossziékhoz. Immáron - törvényesítve - az egykori ügynököknek sem szolgáltatják ki archivált jelentéseiket emlékezetük felfrissítése, netán "nosztalgiázás" végett. Az új szabályozás - a kutatók kíváncsiságát is féken tartva - jobban védi a magánélet szentségét; a politikai vagy vallási hovatartozás esetében, amely adatokat csak 90 év elteltével szabadna kiadni, felismerték ennek tarthatatlanságát, hiszen sokakat épp a politikai és vallási meggyőződésük miatt hurcoltak meg évtizedekig a diktatúra idején.