Eseménydús hónapot zártak a Lisszaboni Szerződés életbe lépése előtti utolsó hónapban a magyar EP-képviselők. A legnagyobb szópárbaj Andor László közgazdász uniós biztosi jelölése körül alakult ki, a legnagyobb médiafigyelmet a szlovák nyelvtörvény parlamenti vitája kapta, ahol a pártok képviselői egyetértésben bírálták a szlovák jogszabályt.

A Policy Solutions tanácsadó intézet havi elemzésében a 22 magyar európai parlamenti képviselő munkáját – felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét – vizsgálta.

Az elemzés kiemeli, hogy a Fidesz pénzügyi szakpolitikusa, Győri Enikő arra kötelezné a bankokat, hogy jelentsenek az adóhatóságnál minden offshore-ral kapcsolatos tranzakciót. Győri Enikő azt javasolta továbbá, hogy nyilvános regisztert vezessenek be minden tagállamban azokról a magánszemélyekről és vállalatokról, akik offshore számlát nyitottak, vagy offshore cégekben tulajdonolnak. Eközben két új rapportőri megbízatás is megtalálta az egyre inkább a visszaélések vizsgálatára szakosodó Deutsch Tamást: mindkét téma a pénzügyi csalásokkal szembeni közösségi szintű fellépésről szól.

Míg az elmúlt hónapokban az jellemezte a szocialistákat, hogy aránylag kevésszer szólaltak fel az Európai Parlament plenáris ülésén, addig novemberben a négy MSZP-s képviselő összesen huszonnégy alkalommal beszélt a többi képviselő előtt Strasbourgban és Brüsszelben. Az MSZP és a Fidesz delegációja között a legnagyobb szópárbaj Andor László közgazdász uniós biztosi jelölése körül alakult ki.

Novemberben a szocialista Tabajdi Csaba és a jobbikos Morvai Krisztina is ugyanazon jelentés módosításán dolgozott. Mindkét képviselő a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával kapcsolatos jelentéshez adott be több módosító indítványt.

Mindegyik magyar párt delegációja teljes egyetértésben támadta a szlovákiai nyelvtörvényt, amelyet a plenáris vitát kezdeményező Fidesz komoly sikerként értékelt. A vita során Bokros Lajos igen jelentős médiafigyelmet ért el szlovák nyelvű plenáris felszólalásával, amelyben érthetetlennek nevezte, hogy a nyelvtörvény aránytalanul korlátozza a magyar kisebbségek nyelvhasználatát.

A jobbikos Balczó Zoltán a Google könyvdigitalizálási monopóliuma és az USA klímapolitikája ellen szólalt fel élesen, míg Oroszországgal kapcsolatban egy kiegyensúlyozottabb EU-orosz kapcsolatok iránti igényét fogalmazta meg.

A teljes elemzés a Policy Solutions szakmai blogján olvasható →