Alelnökökkel egészül ki a PSZÁF vezetése

2009.12.15. MTI

Jövőre két alelnök segíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének munkáját az Országgyűlés hétfői döntése értelmében. A képviselők 191 igen és 149 nem szavazat mellett, illetve 4 tartózkodással foglalták törvénybe a PSZÁF szervezetét és tevékenységét módosító törvényjavaslatot.

A jogszabály egyebek mellett tartalmazza a szervezet fogyasztóvédelmi, valamint valamennyi pénzügyi intézmény panaszkezelési szabályait is.

A januártól hatályos törvény szerint a PSZÁF két új alelnöke közül az egyiket a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával bízza meg a miniszterelnök.

Az alelnökök felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés kivételével - a PSZÁF elnöke gyakorolja. A szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára.

Az elnöknek a felügyelettől származó évi összes jövedelme az MNB elnöke éves összes jövedelmének az ötven, míg az alelnököké 25 százaléka. (Az MTI korábbi információja szerint az MNB elnökének a havi fizetése meghaladja a 8 millió forintot.)

A felügyelet munkáját a Pénzügyi Stabilitási Tanács segíti. Ennek tagjai: a pénzügyminiszter, továbbá a felügyelet és az MNB elnöke. A tanács - egyebek mellett - folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitását. Szükség szerint, de legalább havonta tart ülést, és a tanács határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Az ülést a tanács elnöke hívja, első elnöke a pénzügyminiszter lesz a jövő évben.

A PSZÁF ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatók által, a nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel - a fogyasztókkal - szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettségek betartását. A magatartási szabályok a fogyasztóvédelmi, a reklám- és az elektronikus kereskedelmi törvényekben találhatók.

A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag az ügyfelek tájékoztatására, valamint a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére fordítható. A fogyasztóvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet.

A hitelintézeti törvényt is több ponton módosítja az új jogszabály. Így például a pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt - de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt - kellő időben, világos és egyértelmű módon köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére magatartási kódexnek vetette alá magát. Egyúttal meg kell adnia a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét. Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a magatartási kódexet.

A pénzügyi intézménynek a panaszokat az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében minden munkanapon 8 órától 16 óráig kell fogadnia. A telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, míg az elektronikus úton érkező panaszokat folyamatosan fogadnia kell. A telefonos panaszkezeléshez "ésszerű várakozási időt" kell biztosítani. A beszélgetést a pénzügyi intézmény rögzíti, és az ügyfél kérésére biztosítania kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint helyben orvosolni kell. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát az ügyfélnek átadja.

A biztosítási törvény a panaszkezelést a hitelintézeti törvénybe foglaltak analógiájára végzi.

A panaszkezelés folyamata bekerült több más - például az önkéntes- és a magánpénztári - törvénybe is.

A hitelintézeti törvény módosítása azt is előírja, hogy tulajdonos és vezető tisztségviselő csak jó üzleti hírnévvel rendelkező személy lehet az ilyen intézményekben. A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek kell bizonyítania, de a felügyelet pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

Ugyanennek a törvénynek a módosítása írja elő azt, hogy pénzügyi intézmény - illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen - a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a felügyelet kezdeményezheti.

A fogyasztóvédelmi törvény a békéltető testületek szabályait is módosítja. Az állam kötelessége ezek működtetéséről gondoskodni úgy, hogy az összeg bekerüljön az éves állami költségvetésbe. A békéltető testületi tagokat a megyei (fővárosi) ipar- valamint agrárkamarák, iletve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A testületi tagok száma testületenként legalább 10 fő.

Pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén, az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett vállalkozás közötti - pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő - fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a vállalkozás az adott jogvitában a békéltető testület eljárásának alávesse magát és a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
PSZÁF