Szlovákia tévesen hivatkozott egy közösségi irányelvre? - Az Európai Bírósághoz fordul a külügy Sólyom kitiltása miatt

2009.12.21. Jogi Fórum / Magyarország.hu

Sólyom László Szlovákiából való kitiltása ügyében az Európai Bírósághoz fordul a Külügyminisztérium - közölte Balázs Péter külügyminiszter pénteken. A tárcavezető bízik abban, hogy Szlovákia a nemzetközi szervezetek nyomására enyhít a nyelvtörvényen

Az Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott vélemény részben Magyarországot igazolja azzal, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott egy közösségi irányelvre, hiszen az uniós állampolgárok szabad mozgása a szövetség országain belül alapjognak számít. A Bizottságnak azt a meglátását, amely szerint viszont az államfő más elbírálás alá esik, nem tartják kielégítőnek - mondta a külügyminiszter. Balázs Péter szerint ha ezt elfogadnák, akkor más elbírálás alá esne a kormányfő, a külügyminiszter vagy a Külügyminisztérium dolgozói és nem lehet pontosan meghatározni, hogy a sornak hol van vége. Éppen ezért jogértelmezési igénnyel fordulnak az Európai Bírósághoz, ahol - reményeik szerint - körülbelül fél év alatt születik egy precedensértékű ítélet, hiszen ilyen estre az Európai Unión belül korábban nem volt példa.

Sólyom László augusztus 21-én akart Révkomáromba utazni egy szoboravatásra, de Szlovákia diplomáciai jegyzékben minősítette nemkívánatosnak a köztársasági elnök személyét. Amikor a szlovák külügyminisztérium egy szóbeli jegyzékben megtagadta Sólyom László belépését Szlovákiába, az Európai Uniónak a személyek szabad mozgására vonatkozó irányelvére hivatkozott.

A szlovákiai nyelvtörvényről Balázs Péter úgy vélekedett, hogy az ügy a szlovák kormány december 16-i döntésével fordulóponthoz érkezett, hiszen miután jóváhagyták a végrehajtási rendeletet, az január 1-jétől hatályos. A külügyminiszter nem várja, hogy a pozsonyi parlament ezt a rendeletet pusztán Budapest kívánságára megváltoztatja, azt viszont el tudja képzelni, hogy a nemzetközi szervezetek nyomására rákényszerülnek bizonyos módosítások keresztülvitelére.

Balázs Péter szerint az Európai Unió önmagában nem fogja bírálni a szlovák nyelvtörvényt. Akkor viszont, ha konkrét ügyekkel lehet az EU-hoz fordulni, például ha munkavállalási feltételül szabják az államnyelv ismeretét, ahol az nem indokolt vagy ha egy magyar nyelvű újságnak előírják, hogy szlovákul is meg kell jelentetnie bizonyos cikkeket, akkor a diszkriminatív vagy versenyhátrányt okozó esetek miatt fel lehet lépni.

Miután a szlovákiai magyaroknak nincs akkora apparátusa, mint a magyar államnak, készek bekapcsolódni a felvidéki magyarságot ért sérelmek kezelésébe. Közölte, hogy a jogorvoslat mellett a nyelvhasználat miatt kirótt esetleges büntetések befizetését is vállalják, de ezekben az esetekben azonnal peresítik az ügyet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KISEBBSÉGI JOGOK