Nagyüzem lesz az utolsó parlamenti ülésnapokon

2010.01. 6. MTI

Feszített munkatempója lesz az Országgyűlésnek a parlamenti választások előtti utolsó két ülésen; az elfogadásra váró törvényjavaslatok már most is megtöltik a napirendet, ráadásul a kormány és az MSZP is azt tervezi, hogy újabb - legfeljebb szimbolikusnak nevezhető - jogszabálytervezeteket nyújt be.

Az már eldőlt, hogy januárban nem hív össze rendkívüli ülést a házelnök, bár a kampányfinanszírozás, a polgári törvénykönyv hatályba lépése (Ptké.) és a korrupciós törvény miatt is felmerült ennek ötlete.

Katona Béla házelnök decemberi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nem akarja kampánytereppé tenni a parlamentet, így a választások előtt kétszer kétnapos ülést tart a Ház februárban. A házszabály azonban ad lehetőséget arra, hogy az üléseket meghosszabbítsák, ha ezt kezdeményezi valamelyik frakció. Az MTI úgy tudja, ilyen megkeresés egyelőre nem érkezett a házelnökhöz.

Az Országgyűlésnek az utolsó két ülésen biztosan foglalkoznia kell a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatokkal. Ezek közé tartozik a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása, valamint a Ptké. és az ezzel összefüggő négy másik jogszabályváltozás. Ezeknél újra megnyitják a záróvitát és ezután újra szavaznak a törvényekről.

Az MSZP és a szaktárcák már vizsgálják a köztársasági elnök kifogásait. Felmerült, hogy a Ptké.-ben módosítják a hatályba lépés időpontjait és egységesen 2011. január 1-re időzítenek minden változást.

Az MTI úgy tudja, az antikorrupciós csomaggal kapcsolatban egyelőre az a vélekedés, hogy azt változtatás nélkül tárgyalják újra, mivel az államfő az elfogadás módját kifogásolta, nem a jogszabály tartalmát.

A kormány tavaszi törvényalkotási tervében hét jogszabály szerepel. Ezek közül több, például a hagyatéki eljárásról, a 2010-es mezőgazdasági összeírásáról, valamint a rendészeti és migrációs törvények módosításáról szóló tervezetek eljuthatnak a zárószavazásig. Kérdéses a sorsa viszont a környezetvédelemről és a világörökségről szóló törvényeknek, mert ezeknek a tárgyalását még el sem kezdte a Ház. A kabinet a törvényalkotási terven felül benyújtotta a 2020-as Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló törvényjavaslatot is, de ennek a tárgyalása sem kezdődött el.

Az MTI úgy tudja, a Fidesz csak olyan javaslatoknál járulna hozzá a házszabálytól való eltéréshez - ezzel gyorsítva meg a javaslat elfogadását - amelyeknek a tartalmát támogatja. Egyelőre azonban nincs ilyen a Ház előtt.

A nyilvánosságra hozott jogalkotási terven kívül várhatóan még a tavaszi ülésszak során beterjeszt a kormány egy olyan törvényjavaslatot, amely növelné az állam beavatkozási lehetőségét a bankok működésébe, amennyiben ismét olyan zavarok jelentkeznének a pénzügyi rendszerben, mint a pénzügyi válság idején - erősítette meg a Pénzügyminisztérium a Népszabadság információját.

Vannak olyan képviselői indítványok is, amelyek a zárószavazás előtt utolsó stádiumok valamelyikénél tartanak, elméletileg ezekről is döntés születhet az utolsó ülésnapok egyikén. Ide tartozik például a kampányfinanszírozás átalakításáról szóló szocialista indítvány.

Az eddig felsoroltakon kívül tovább bővülhet a februári parlamenti napirend például a vagyonadóval, az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseitől függően. Paczolay Péter, a testület elnöke tavaly úgy nyilatkozott, hogy még februárban döntenek a vagyonadóról.

Az Ab soron kívül tárgyalja majd azt a két törvényjavaslatot is - a magánnyugdíjról szóló és a közoktatási törvény módosítása - amelyeket január első munkanapján küldött alkotmányossági vizsgálatra az államfő.

A törvényjavaslatok tárgyalásán kívül a szokásos menetrendben zajlik az utolsó két ülés is: lesznek napirend előtti és utáni felszólalások, és sor kerül az interpellációs időszakra is.

Elméletileg személyi döntéseket is hozhat a parlament. Ha addigra a pártok meg tudnak állapodni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnökeinek és elnökének jelöléséről valamint a hiányzó két alkotmánybírókról, akkor róluk szavazhat majd az Országgyűlés.

Az MTI értesülései szerint az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő parlamenti bizottság még összeül, az alkotmánybírákat jelölő testület azonban már nem is ülésezik.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS