Káros árukapcsolásokkal trükköznek a bankok - Nyílt konzultációt kezdett a Bizottság a lakossági bankszolgáltatások terén

2010.01.18. BruxInfo

Nyílt konzultációt kezdett az Európai Bizottság a lakossági pénzügyi szolgáltatások körében érvényesülő árukapcsolások és egyéb potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ügyében. A konzultáció alapját egy külsős tanulmány képezi, amelynek szerzői azt állítják, hogy számos káros gyakorlat Magyarországon is igen elterjedt.

A Bizottság 2005-2007 között már végrehajtott egy átfogó ágazati vizsgálatot a lakossági bankszolgáltatások terén. Ennek során egyértelművé vált, hogy az árukapcsolás igen elterjedt jelenség e téren – sőt, ez az egyik fő akadálya a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós integrációjának. Az ügyfelek ugyanis nem tudnak egyszerűen szolgáltatót váltani, illetve határon átnyúló szolgáltatásokat megrendelni, mert sok banki termék használata más termékekhez kötött. Emiatt rendelt meg a Bizottság egy részletes tanulmányt az árukapcsolás és az egyéb potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében a CEPS brüsszeli kutatóintézettől a Bizottság. A CEPS által 2009. november végére elkészített, 427 oldalas tanulmányt 2010. január 15-én tették közzé, egy időben a nyilvános konzultáció megindításával.

A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy az árukapcsolás csökkenti az ügyfelek mobilitását, az árak átláthatóságát és a szolgáltatók ajánlatainak összehasonlíthatóságát, ha nem vezet olyan hatékonyságjavuláshoz, amelynek előnyeit átadják a fogyasztóknak. Az árukapcsolás ezen keresztül végső soron az ügyfelek költségeinek növekedéséhez, illetve a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezet. Bizonyos fajta árukapcsolásos módszerek kifejezetten károsak, s a felmérés szerint ezek gyakran előfordulnak például Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Ész-, Francia- és Olaszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Hollandiában, Nagy-Britanniában – és Magyarországon is.

Az egyéb potenciálisan tisztességtelen gyakorlatok közül néhány esetében nagyon valószínűtlen, hogy a fogyasztó számára hatékonyságjavulást tenne lehetővé – ezeket szinte automatikusan tisztességtelennek lehet tekinteni. Ez a helyzet minden olyan esetben, amikor a pénzügyi szolgáltató a fogyasztóval szemben meglévő információs fölényét használja ki. Ugyanez a helyzet a kéretlen ajánlatok vagy a nyomás hatására történő értékesítés esetében is, mert ezeknél a szolgáltató szükségtelen szolgáltatásokat tud ráerőltetni ügyfeleire. A felmérés során ilyen tisztességtelen gyakorlatokat tártak fel jó néhány tagállamban, köztük Magyarországon is.

A felmérés szerint a szolgáltatók zöme általában három fő „belépési pont” valamelyikét használja egy-egy fogyasztó magához kötése során. Ezek: a jelzáloghitelek, a folyószámla-szolgáltatások és a fogyasztási hitelek. Magyarországon és még néhány más tagállamban különösen gyakori az a fogyasztói szempontból igen káros praktika, hogy a jelzáloghiteleket életbiztosítással vagy folyószámla-szolgáltatással összekötve értékesítik.

A tanulmány alapjául szolgáló empirikus adatok egy olyan felmérésből származnak, amelynek során 2009. január és március között 23 tagországból kaptak válaszokat egy részletes kérdőívre. Összesen 66 válasz érkezett, pénzintézetektől, központi bankoktól, versenyhivataloktól, különféle piacfelügyeleti szervektől, ombudsmani hivataloktól, fogyasztóvédelmi egyesületektől és a pénzügyi szektor különféle szakmai tömörüléseitől.

A teljes tanulmány elolvasható (angol nyelven) →

A szakmai konzultációban az alábbi linkre kattintva lehet részt venni:

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/tying_en.htm

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG