FIN-Net - Határon átnyúló pénzügyi viták rendezése - Alternatív jogérvényesítés

2010.02. 3. Jogi Fórum / Budapesti Békéltető Testület

2010. január 1-jétől a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos illetékességgel rendelkezik pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén. Mit jelent az úgynevezett FIN-Net rendszer? Hogyan működik a hálózat és a Budapesti Békéltető Testület határon átnyúló pénzügyi viták rendezése során?

Mi az a FIN-Net?

A FIN-Net az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén működő rendszer, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti határon átnyúló pénzügyi viták alternatív vitarendezésére létrejött hálózata (angolul: financial dispute resoluiton network: FIN-Net). A FIN-Net hálózatát 2001-ben hozta létre az Európai Bizottság, jelenleg – a FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint – 51 taggal rendelkezik 22 országból.

Amennyiben egy fogyasztónak egy más tagállamban működő pénzügyi vállalkozással – azaz bankkal, biztosító társasággal, befektetési céggel vagy más pénzügyi szervezettel – jogvitája támad, az egyes alternatív vitarendezési fórumok segítségével megoldhatja vitáját.

A FIN-Net hálózat célja

Mivel egyre több fogyasztó vesz igénybe pénzügyi szolgáltatást külföldön, vezet bankszámlát, vesz fel hitelt, köt biztosítást, ezért ezzel összhangban merül fel érthetően egyre több fogyasztói jogvita is. Ráadásul ilyen esetben szembesül a fogyasztó azzal, hogy nem beszéli az adott ország nyelvét, nem ismeri az ottani jogszabályokat, a pénzügyi szolgáltató működési rendjét. Azért, hogy a fogyasztók ismerete és bizalma még nagyobb legyen a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében, valamint azért, hogy felmerült jogvitáikat könnyen, gyorsan, és lehetőleg olcsón rendezzék, szükséges megfelelő tájékoztatásuk, segítésük, adott esetben a jogvita bíróságon kívüli lezárása.

Természetesen bírósághoz is fordulhatnak a fogyasztók határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitájuk esetén, a bírósági eljárások költségessége, bonyolultsága és időigényessége miatt azonban ez nehezen járható út. Minden Európai Uniós tagállamban léteznek azonban úgynevezett alternatív vitarendezési fórumok, melyek pénzügyi jogvitákban is eljárnak, ráadásul meglehetősen gyorsan, egyszerű és olcsó eljárás keretében.

Ezen egyes alternatív vitarendezési fórumok azok, amelyek a FIN-Net hálózat részesei lehetnek, még jobban segítve ezáltal a fogyasztókat pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, illetve az azokkal kapcsolatos jogvita rendezése során.

A FIN-Net alapja: a Memorandum, a FIN-Net tagsága

A FIN-Net hálózat alapja az úgynevezett Megállapodási Nyilatkozat (Memorandum of Understanding), mely tartalmazza a hálózathoz való csatlakozás feltételeit, valamint a FIN-Net rendszer alapvető működésének szabályait.

Az alternatív vitarendezési fórum – legyen az akár pénzügyi ombudsmani hivatal, hatóság, közvetítő vagy békéltető testület – köteles elfogadni a Megállapodásban foglaltakat. Így elsősorban nyilatkoznia kell arról, hogy a 98/257/EK számú bizottsági ajánlás szerint működő alternatív vitarendezési fórum, és jogosult határon átnyúló pénzügyi jogviták rendezésére.

A FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint nincs feltétlenül kizárólagos illetékessége egy adott szervezetnek országon belül: akár több alternatív vitarendezési fórum is taggá válhat egy-egy országból.

Vannak olyan tagok, melyek csak bizonyos pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban járnak el (bankügyek, biztosítás, stb.), és vannak, amelyek általános fogyasztói panaszok kezelésére jogosultak. Egyes tagok központiak, mások regionális vagy helyi szervezetek. Szintén léteznek köz-és magántestületek, és a döntések területén is sok a különbség: egyesek csak ajánlásokat, mások kötelező erejű döntéseket is hozhatnak.

A FIN-Net hálózat működése

A hálózat lényege, hogy a fogyasztó számára a hozzá legközelebbi alternatív vitarendezési fórum az összes információt megadja az eljárásra jogosult tagról, valamint az eljárási lehetőségekről.

Természetesen az eljárás – hasonlóan az általános alternatív vitarendezési fórumokhoz – nem zárja ki azt, hogy a fogyasztó bírósághoz forduljon és polgári peres eljárás keretében próbálja megoldani ügyét.

Statisztika

A FIN-Net tagok által kezelt határon átnyúló panaszok száma folyamatosan növekszik 2001-es létrehozása óta. Összesen 6.631 ügyet zárt le a hálózat 2001 és 2008 között. Míg 2001-ben 335 panasz volt, addig ez a szám 2008-ban elérte az 1.405-öt. Ez a szám vélhetően növekedni fog, egyrészt új tagok belépésével, másrészt az egyre nagyobb mértékben jelentkező határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások igénybevétele miatt.

Magyarország és a FIN-Net, a magyar szabályozás

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 2010. január 1-től módosult új szakaszai – melyet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLVIII. törvény léptetett hatályba – értelmében pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület, azaz a Budapesti Békéltető Testület illetékes.

Az Fgytv. 38. § (2) bekezdés a) pontja szerint határon átnyúló fogyasztói jogvitának minősül az olyan fogyasztói jogvita, melyben a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, illetve a vállalkozás Magyarországon letelepedett, míg a másik fél letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT tagállamban van.

Amennyiben a fogyasztó magyar lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a másik fél pedig külföldi, az eljárás további feltétele, hogy a vállalkozás a jogvitában alávesse magát a békéltető testületi eljárásnak és magára nézve a testület döntését kötelezőnek foglalja el. Ha ez nem történik meg, a békéltető testület tájékoztatja a fogyasztót, hogy mely külföldi, a FIN-Net hálózatában résztvevő alternatív vitarendezési fórum rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, valamint ha a fogyasztó kéri, a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét továbbítja ehhez a testülethez.

Mindezek alapján tehát meg kell különböztetnünk azt az eljárást, amelyet magyar fogyasztó indít külföldi pénzügyi vállalkozás ellen attól, amelyet külföldi fogyasztó indít magyar vállalkozással szemben.

Ebben az esetben tehát az eljárás megindításának az a feltétele, hogy vállalkozás a jogvitában alávesse magát a békéltető testületi eljárásnak és magára nézve a testület döntését kötelezőnek foglalja el.

Az eljárás írásban történik, azonban a békéltető testület elnöke kezdeményezheti meghallgatás tartását is a körülmények mérlegelése alapján, ehhez azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges. (Fgytv. 38/A. §(1))

Egyéb tekintetben a békéltető testületi eljárásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták esetére is két kivétellel. Így ha a fogyasztó kéri, a jogvitával érintett szerződés nyelvén, illetve a jogvitával érintett vállalkozás és fogyasztó közötti kommunikáció nyelvén köteles a testület eljárni és határozatát hiteles másolatban meghozni (Fgytv. 38/A. §(4)), továbbá az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal meghosszabbítható. (Fgytv. 38/A. §(6)).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ