Globex-ügy - Az ügyész súlyosítást, a védelem felmentést kért

2010.02. 3. MTI

Az ügyész súlyosítást, a védelem felmentést, illetve részben enyhítést kért a Globex-ügy másodfokú perbeszédeiben a Fővárosi Ítélőtáblán kedden.

A másodfokú határozatot várhatóan a jövő héten hirdetik ki.

A vád szerint az 1990-es évek második felében a Globex-ügyben, gazdasági bűncselekményekkel, összességében többmilliárd forintos kárt okoztak sok száz kisbefektetőnek, illetve tucatnyi önkormányzatnak, köztük több fővárosi kerületnek és Sopron városának.

A keddi vádbeszéd szerint több mint egy évtized után is hiányos, felderítetlen a tényállás, ám arra elfogadható alapot ad, hogy Vellai Györgyike és Vajda László vádlottak, egykori Globex-vezetők bűnösségét kimondja, és a 2006-ban első fokon kiszabott két és féléves, illetve egy év nyolc hónapos szabadságvesztéseket jelentősen súlyosítsa az ítélőtábla.

Az ügyész szerint igaz ugyan, hogy a vádbeli cselekmények a magyar gazdaság átalakulásának időszakában történtek, amikor még számos fogalom bizonytalan volt, az viszont már évszázadok óta mindenki számára egyértelmű, hogy mások rábízott vagyonával nem bánhat a sajátjaként, nem tulajdoníthatja el, a vádlottak pedig éppen ezt tették.

Példaként említette az ügyész a soproni önkormányzat esetét, ahol a város által vagyonkezelési szerződésben a Globexre bízott több milliárd forintnyi értékpapírt nem elkülönítetten kezelték, hanem arra használták, hogy más irányú fizetési kötelezettségeiknek eleget tegyenek a cégvezetők.

A védelem ugyanakkor felmentést, illetve másodlagosan enyhítést kért perbeszédében.

Az elsőrendű vádlott védője azzal érvelt, hogy az ügyészség olyan bonyolult gazdasági folyamatokat próbál leegyszerűsíteni, amelyeket nem lehet.

Az ügyvéd szerint ha egyszer a cég eladta a rábízott értékpapírokat, az értük kapott pénz már "nem pántlikázott", hanem szabadon felhasználható.

Abban az esetben pedig, ha bizonyos ügyekben egyes vádlottakkal kapcsolatban történt is szerződésszegés, illetve szabályszegés, az biztos nincs ok-okozati összefüggésben bűncselekménnyel - mondta az ügyvéd.

Vellait és Vajdát nemzetközi elfogatóparancs alapján hozták haza Németországból 1999-ben, ezután két és félévet töltöttek előzetes letartóztatásban, majd az elsőfokú büntetőper folyamán a Fővárosi Bíróság szabadlábra helyzete őket. Amikor pedig 2006-ban a vádak egy részét megalapozottnak találta a Fővárosi Bíróság és nem jogerősen kiszabta 2 és fél, illetve egy év 8 hónapos szabadságvesztés büntetéseket Vellainak és Vajdának, a vádlottaknak akkor nem kellett börtönbe vonulniuk, mert az előzetes letartóztatás beleszámított a kiszabott büntetésbe.

A Globex-ügyben egyszer már eljárt a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2008 februárjában, akkor drasztikusan súlyosította az első fokon kiszabott büntetéseket, és jogerősen Vellait 7 év, Vajdát 6 év börtönnel sújtotta. A vádlottak akkor nyomban meg is kezdték jogerős szabadságvesztésük kitöltését, azonban 11 hónap után, 2009 januárjában újra kimehettek a börtönből, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és új, másodfokú eljárásra kötelezte a táblát, ez van most folyamatban.

Vellaiéknak még akkor sem kell börtönbe vonulniuk, ha a tábla kis mértékben, egy-két évvel súlyosítja a 4 éve első fokon kiszabott szabadságvesztéseket, mert a vádlottak már annyi időt voltak előzetes letartóztatásban, házi őrizetben, illetve jogerős szabadságvesztésüket töltve.

Kapcsolódó cikkek, előzmények

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG