Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 1. rész

2010.02. 5. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az új Ptk.-t - második nekifutásra - 2009. november 20. napján hirdette ki az államfő. A törvénykönyv kiemelkedő védendő értéknek tekinti az egyén autonómiáját, a tulajdon védelmét és a jogbiztonság megerősítését. A versenyképesség feltételeinek javítását célzó módosításokat a kódex ötödik könyvében (kötelmi jog) találhatjuk.

A kódex célkitűzései - többek között - a versenyképesség feltételeinek javítása, a kiszolgáltatott helyzetben lévők kedvezőbb jogi pozíciójának biztosítása, új jogintézmények bevezetése, illetve a meglévők szükség szerinti megváltoztatása.

A versenyképesség feltételeinek javítását célzó módosításokat a kódex ötödik könyvében (kötelmi jog) találhatjuk. A joganyag bevezeti a bizalmi vagyonkezelő intézményét, valamint teljesen önálló, - a gyakorlatban már létező - szerződéstípusokat (a lízinget, a faktoringot és a garanciaszerződést), valamint lehetővé teszi a szerződésátruházást és a szerződésen alapuló haszonélvezeti jognak - a tulajdonos hozzájárulásával történő - átruházását (a törvényen, bírósági vagy hatósági határozaton alapulót nem).

A szerződésátruházás

A jelenlegi szabályok értelmében a már megkötött szerződések esetén a kötelemből szabadulni kívánó jogosult követelését engedményezési szerződés keretében ruházhatja harmadik személyre, a kötelezett tartozását pedig harmadik személy vállalhatja át, azonban ezek a megoldások inkább kötelezettségek és nem jogok átruházására szolgálnak. Ilyen esetekre szolgál a szerződésátruházás jogintézménye, mely háromoldalú jogviszony, a két eredeti szerződő és a belépő harmadik fél között jöhet létre. Tartalma a kilépő felet megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek összességének a belépő félre történő átruházása. Tehát az új jogviszony a régi jogviszonnyal azonos tartalommal, annak megszűnésének időpontjában, az abba belépő és az abban bent maradó fél között jön létre. A szerződéses jogviszonyba belépő felet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogviszonyból kilépő felet. A szerződésátruházásra a követelések tekintetében az engedményezés, a tartozások tekintetében pedig a tartozásátvállalás szabályait kell alkalmazni.

Az engedményezés esetén új szabály, hogy a követelés engedményezésének kizárása vagy korlátozása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - harmadik személlyel szemben hatálytalan. Garanciális szabály, hogy az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről írásban értesíteni. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett csak a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. Az új engedményezési szabályok kiterjednek a jogok átruházására is.

Ha a kötelezett és a jogosult írásbeli megállapodása alapján harmadik személy átvállalja a kötelezett tartozását, akkor a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Gyorsítja a folyamatot, hogy a jogosult a tartozásátvállalásához szükséges jognyilatkozatát előzetesen is megteheti. Ebben az esetben a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá.

A lízingszerződés

A jogalkotó finanszírozási módként kezeli ezt a szerződést, mely alapján a lízingbeadó köteles a lízingbevevő által kiválasztott, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelő vagyontárgy tulajdonjogát megszerezni, illetve vagyontárgyat előállítani, és azt meghatározott időtartamra a lízingbevevő használatába adni. A lízingbevevő a vagyontárgyat köteles átvenni és meghatározott időszakonként és módon, előre díjat fizetni. A lízingszerződés – mely csak írásban érvényes - tárgya lehet minden forgalomképes dolog és jog. A lízingbevevő - vagy az általa kijelölt harmadik személy - a határidő lejártakor a lízingszerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a dolog tulajdonjogának megszerzésére. Ha a felek nem rendelkeztek a tulajdonjog megszerzésének feltételeiről, a lízingbevevő a határidő leteltekor köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. A lízingbevevő szedi a dolog hasznait és viseli a terheit, köteles továbbá gondoskodni a dolog fenntartásáról és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról. Ha a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolog tulajdonjogának megszerzésére jogosult, viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt is, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A lízingbevevő a dolog használatának átengedésére csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult akként, hogy a használó magatartásáért sajátjaként felel. A lízingszerződés rendes felmondással nem szüntethető meg, kizárólag azonnali hatállyal a lízingbevevő súlyos szerződésszegése esetén (különösen, ha a lízingdíjat, valamint az őt terhelő egyéb költségek megfizetését elmulasztja, vagy például a lízingbevevő a dolog nem rendeltetésszerű használatát felszólítás ellenére tovább folytatja).

A faktoring szerződés

A faktoring szerződés alapján a faktorvállalkozással (faktor) szerződő fél (jogosult) arra vállal kötelezettséget, hogy - fennálló vagy jövőbeli - követelését, illetve követelései egy részét részben vagy egészben a faktorra ruházza át, amely azt díjazás ellenében köteles a jogosultnak részben vagy egészben finanszírozni vagy a kötelezett fizetésképtelenségének kockázatát tőle átvállalni, és a jogosulttal elszámolni. Továbbá jogosult a követelést nyilvántartani, illetve - annak esedékessé válását követően - érvényesíteni. A faktoring szerződés csak írásban érvényes. A jogosult a faktorral szemben kezesként felel a kötelezett teljesítéséért, kivéve, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át.

A garanciaszerződés

Jelenleg a Ptk. csak a bankgaranciát szabályozza, melyet az új joganyag garanciaszerződésként szerepeltet. A garanciaszerződéssel a garantőr kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának (lehívás) kézhezvétele, illetve a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén a jogosultnak fizet. Garanciát csak írásban lehet érvényesen vállalni. A garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben és csak abban az esetben jogosult és köteles fizetni a garancia alapján, ha a jogosult írásban - és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott formai követelményeket pontosan betartva - szólította fel a fizetésre a kötelezettet. A követelés kielégítését követően a garantőr a kötelezettel szemben megtérítési igényt érvényesíthet.

A bizalmi vagyonkezelés

Új jogintézmény a bizalmi vagyonkezelő intézménye, mely szerint a hivatalos vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról. A kezelt vagyonba tartozik a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak minden haszna, a helyébe lépő más vagyontárgy és a vagyontárgy pótlására szolgáló biztosítási összeg is. A bizalmi vagyonkezelés vagyonrendelő egyoldalú nyilatkozat alapján jöhet létre. A vagyonrendelő nyilatkozat érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, valamint vagyonrendelő nyilatkozat közvégrendeletben is tehető, de törvény, bírósági vagy hatósági határozat is kötelezhet ilyen vagyonkezelésre. A vagyonrendelő nyilatkozatban meg kell határozni (mindenkor egyértelmű azonosításra alkalmas módon) a kedvezményezett személyét, a vagyonkezelő személyét, valamint a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat (egyedileg). Vagyonkezelővé csak a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek jelölhetők ki. A vagyonkezelői megbízatás annak kifejezett elfogadásával veszi kezdetét. A vagyonkezelő a vagyonrendelő nyilatkozatban foglaltak szerint köteles a kedvezményezett érdekében gyakorolni a rá átruházott tulajdonosi, illetve más jogokat, és kezelni, illetve érvényesíteni a rá átruházott követeléseket. A vagyonkezelő a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakat személyes vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani. A vagyonkezelő méltányos díjazásra és felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt. E jogintézménnyel lehetőség nyílik az esetleges összeférhetetlenségi helyzetek megszüntetésére, hiszen meghatározott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig a kezelésbe adó tulajdonosi rendelkezési jogot nem gyakorolhat.

Jelenleg az új kódex hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény a Parlament előtt zárószavazásra vár. Tartalma szerint a fent tárgyalt rendelkezések – hosszabb időt biztosítva ezzel a jogalkalmazóknak a felkészülésre – várhatóan 2011. január 01. napján lépnek hatályba.

Kapcsolódó cikkek:

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 2. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 3. rész →

Személyhez fűződő jogok az új Ptk.-ban - Újdonságok az új Kódexben - 4. rész →

Öröklési jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 5. rész →

Az alapítvány jogi szabályozása az új Ptk.-ban - 6. rész →

Az új Polgári Törvénykönyvről →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK