Választás 2010 - Akinek ellopják az ajánlószelvényét, nem biztos, hogy tud érvényes ajánlást tenni

2010.02. 9. MTI

Nem tud érvényes ajánlást tenni az a választópolgár, akinek ellopják az ajánlószelvényét, és azzal csalást követnek el, mert a hiteles és a hamis ajánlást is érvényteleníti a szűrőrendszer.

Zaklatás nélkül szabad csak ajánlószelvényt gyűjteni

Csak zaklatás nélkül gyűjthetnek ajánlószelvényeket az áprilisi országgyűlési választáson induló pártok, illetve jelöltek, nem kérhetik a cédulákat munkahelyeken, egészségügyi, közigazgatási vagy önkormányzati intézményekben, valamint a közösségi közlekedés járművein.

A körülbelül nyolcmillió választópolgárnak péntekig kell megkapnia a választásról szóló értesítőt és ajánlószelvényt. Az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. Az ajánlószelvények gyűjtését be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnál.

A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt - például pénzt vagy ajándékot - ígérjen, illetve adjon; ez egyébként bűncselekménynek is minősül.

Fontos szabály, hogy ajánlást a pártok, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal rendelkezők gyűjthetnek. Az országgyűlési képviselő-választáson jelöltet ajánlani úgy lehet, hogy a kitöltött és saját kezűleg aláírt ajánlószelvényt átadják a jelöltnek, vagy a jelölőszervezet képviselőjének.

A választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat, aki több jelöltet ajánl, vagy ugyanazt a jelöltet többször ajánlja, annak valamennyi ajánlása érvénytelen lesz, mert a központi ajánlásellenőrző rendszer ezeket kiszűri. Ha a szelvény elvész vagy a kitöltését elrontják, újat lehet kérni a helyi jegyzőtől.

Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölőszervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánló választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint saját kezű aláírása. Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat esetlegesen adatbázis építésére felhasználni.

Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. Nem lehet azonban ajánlást gyűjteni munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, valamint állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Akinek ellopják az ajánlószelvényét, nem biztos, hogy tud érvényes ajánlást tenni

A jogszabály szerint aki e héten nem kapja meg az ajánlószelvényét és az értesítőjét, a választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől) egy alkalommal kérhet másikat. A korábbi választásoknál előfordult, hogy ismeretlenek postaládákat törtek fel, mivel az ajánlószelvényekkel együtt kézbesítik a választópolgárnak a névjegyzékbe vételről szóló értesítőt, amely tartalmazza az ajánláshoz szükséges személyes adatokat is.

Ha azonban az első alkalommal (általában postai úton) kézbesített ajánlószelvénnyel valaki visszaél, tehát azzal - az értesítőből származó adatokat felhasználva - ajánlást ad le, akkor az újonnan kiadott szelvényt hiába tölti ki hitelesen a tulajdonosa, mert a különböző szűrések után mindkettőt érvényteleníti a rendszer.

A különböző szűrések során a választási szervek nem tudják vizsgálni, hogy az egyes szelvényeken az aláírás eredeti-e vagy sem; csak azt tudják ellenőrizni, hogy az ajánlószelvényen szereplő személyes adatok egyeznek-e a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival.

A jogszabály szerint az ajánlást nem lehet visszavonni, így nem lehet semmissé tenni a hamis ajánlást sem.

Ez azt jelenti, hogy ha egy választópolgár nevével két ajánlást találnak a választási szervek, akkor nem vizsgálhatják, melyik az eredeti, ezért mindkettőt érvénytelenítik. A meglopott választópolgár így legfeljebb annyit tehet: új szelvényt kér azért, hogy a másikat "kiüthesse", "lenullázhassa".

Az ajánlás nem vonható vissza.

Az országgyűlési egyéni választókerületben indulni szándékozó jelöltek március 19-ig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és szintén eddig az időpontig kell bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. Az összegyűjtött, de le nem adott ajánlószelvényeket március 22-éig meg kell semmisíteni.

Az ajánlószelvények azért fontosak, mert területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területi választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani. A területi listákat március 22-ig kell bejelenteni a területi választási bizottságnál.

Országos listát az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi választókerületben állított listát. E listát március 23-ig lehet bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.

Szerdán teszik közszemlére a névjegyzéket

Szerdától egy hétre közszemlére kell tenni az áprilisi országgyűlési választásra készített névjegyzéket a voksolásra jogosultakról; a települési jegyzőnél lehet a névjegyzékből kihagyás, vagy éppen az abba való felvétel miatt kifogást benyújtani.

A jogszabály szerint a névjegyzékeket február 10-17. között az önkormányzati hivatalokban kell kifüggeszteni.

A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az áprilisi országgyűlési választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és az esetleg többször szavazni próbálókat is ennek alapján tudják kiszűrni.

A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője állítja össze a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján.

Fontos, hogy a közszemlére tett névjegyzék nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A névjegyzékben azonban szerepelnek azok is, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ám ezt a tényt feltüntetik a névjegyzéken.

Az országgyűlési választáson szavazásra jogosult mintegy 8 millió állampolgárnak február 8-12. között kell megkapnia az értesítést a névjegyzékbe való felvételről és az ajánlószelvényt. Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.

Azok a választók, akik nem kapnak a héten értesítőt, a közszemlére tett névjegyzékben ellenőrizhetik, hogy szerepelnek-e a választók nyilvántartásában, és kifogást terjeszthetnek elő jogosulatlan kihagyás vagy felvétel miatt.

A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a jegyző a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, ha nem ad helyt a kifogásnak, akkor azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt, és ha a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

A névjegyzéket a jegyző az informatikai rendszerben - a választás első fordulóját megelőző második nap 16 óráig, majd ezt követően a második fordulót megelőző második nap 16 óráig - továbbvezeti, azaz felveszi azokat, akik lakóhelyet létesítenek, házasságkötés révén nagykorúvá - ezáltal választójogosulttá - válnak, illetve visszanyerik választójogukat. Törli azokat, akik elhaláloztak, elköltöztek, illetve azt, aki elveszítette választójogát. Rögzíti továbbá az igazolás kiadását és a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt.

A névjegyzékbe történő felvételről a választópolgárt értesítő megküldésével vagy átadásával kell tájékoztatni. A névjegyzékből a választójog elvesztése miatti törlésről, továbbá az igazolással vagy a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elutasításáról a választópolgárt - a jogorvoslati jog biztosítása érdekében - értesíteni kell.

Akik a szavazás napján nem tartózkodnak a lakóhelyükön, de élni kívánnak a szavazás jogával, az első forduló előtti péntekig - április 9-én 16 óráig - kérhetik a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján. Ajánlott levélben pedig úgy kell kérni az igazolást, hogy az legkésőbb április 6-áig megérkezzen az illetékes választási irodához.

Akik külképviseleteken kívánnak szavazni, személyesen vagy meghatalmazott útján március 19-ig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS