Zuschlag-per - Ügyész: A közhatalmukkal visszaélő személyeknek felelniük kell - Zuschlag Jánosra fegyházbüntetést kért a vádhatóság

2010.02.10. MTI

Fegyházbüntetést kért a vádhatóság Zuschlag János volt szocialista képviselőre kedden Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben.

A közhatalmi funkciót betöltő személyeknek is felelniük kell tevékenységükért, ha bűncselekményt követnek el - mondta vádbeszédében Német Zsolt ügyész, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per keddi tárgyalási napján.

Németh Zsolt hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartás-minta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.

Az ügy nyomozati szakban folytatott szakaszának tanulságaként említette, hogy az igazságszolgáltatás szerveit és munkatársait jogszerű tevékenységük gyakorlása során, vagy emiatt senki részéről nem érheti presszió.

A vádhatóság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alátámasztotta állításukat: a per nyolc vádlottja Zuschlag János vezetésével fiktív civil szervezetekből álló hálózatot építettek ki, majd azok pályázatokon nyert pénzeiből működtették a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalmát.

Kilenc fiktív civil szervezet 72 pályázata révén jutattak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázattól eltérő célra használták fel - mondta a vádhatóság képviselője.

Az ügyész kiemelte: a 16 vádlott közül Lados István másodrendű vádlott ez egyetlen, aki őszinte, feltáró, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett, részletekbe menően feltárta a csoport működését. A vádhatóság szerint Lados István szavahihetőségét alátámasztja az a tény, hogy a nyomozati szakban csaknem húsz napon keresztül tett vallomása megegyezik a bíróág előtti, nyolc napig tartó vallomása során elmondottakkal.

Vádbeszédében az ügyész kitért arra: a nyomozati szakban Lados Istvánnal közölték az együttműködő gyanúsítottakkal kapcsolatos figyelmeztetetéseket, közölték vele, nincs lehetőség vádalku megkötésére.
"A vallomás törvényessége és bizonyítékként felvett vallomása nem vet fel törvényességi aggályokat" - mondta.

Az ügyész beszámolt arról, hogy a vádhatóság a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatta, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Bebizonyosodott: a jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították - közölte Német Zsolt, aki a vádbeszédében némileg módosította a vádpontok egy részét, de ez a vádlottak cselekményének minősítését nem érintette.

A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Zuschlag János elsőrendű, Lados István másodrendű, Katus Ferenc harmadrendű, Őri Csaba negyedrendű, Krausz Csaba ötödrendű, Marsovszky Balázs hatodrendű, Kullai Tamás hetedrendű valamint Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlottak tisztában voltak a fiktív társadalmi szervezetek pályázati tevékenységével, az általuk nyert pénzek pályázattól eltérő célú felhasználásával. A pályázatok lebonyolításában, a fiktív szervezetek "működtetésében" részt vettek. Az ügyész álláspontja szerint az is bebizonyosodott: a kilencedrendű vádlott, Prácser László Zuschalag Jánosnak segített a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatok elkészítésében, majd a beszámolók elkészítésében.

A perbeszédben a vádlottak tevékenységét, a fiktív szervezetek pályázatait, a lehallgatott telefonbeszélgetések összefüggéseit részletesen ismertette az ügyész.

A vádhatóság képviselője kiemelte: az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított. Ezt nem változtatja meg, hogy nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését, mert a haszonszerzés máshol (Fibisz) - realizálódott. A bűnszervezet létszámát a törvény három főben jelöli meg.

A vádbeli cselekmények hat év alatt történtek, ez idő alatt Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, valamint a tagok személye csak kis mértékben változott. Az elkövetői csoport összehangoltan működött, ami a szervezett bűnszervezet egyik ismérve - fűzte hozzá.

Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét Zuschlag János vallomása, amely szerint egyedül követte el a cselekményeket. Az ügyész szerint a bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését.
A minősítés az első és a másodrendű vádlottak esetében 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztési tételt von maga után - mondta a vádló, akinek a beszédéből eddig nem derült ki, hogy mekkora büntetést fog kérni a vádlottakra.

Zuschlag Jánosra fegyházbüntetést kért a vádhatóság

Német Zsolt ügyész vádbeszédében azt indítványozta, hogy a fegyházbüntetés hosszát a büntetési tétel - 5-20 év - középmértékéhez közel határozza meg a bíróság.

Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint felbujtót vádolja az ügyészség.

Az ügyész kérte, hogy a vádlott előzetes letartóztatásban töltött idejét számítsa be a bíróság, de ítéletében mondja ki, hogy nem bocsátható feltételes szabadlábra. Javasolta a vádlott közügyektől való eltiltását, valamint kérte a bíróságot, hogy rendeljen el vagyonelkobzást a vádlott zár alá vett, a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonára.

Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával az ügy felderítését segítette - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróság úgy, hogy abba számítsa be a vádlott előzetes fogva tartásban és házi őrizetben letöltött idejét. Esetében is kérte a vádhatóság, hogy a bíróság ne bocsássa feltételes szabadlábra, rendeljen el vagyonelkobzást a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett vagyonára.

Az ügyész a harmadrendű Katus Ferenc, a negyedrendű Őri András, az ötödrendű Krausz Csaba, a hatodrendű Marsovszky Balázs, a hetedrendű Kullai Tamás, valamint a kilencedrendű Prácser László vádlottra letöltendő fegyházbüntetést kért, mert álláspontja szerint jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettesek működtek közre.

Német Zsolt ügyész e hat vádlottra a felemelt büntetési tétel - 2-16 év - középmértékét közelítő büntetés kiszabását kérte. Az ügyész a hat vádlott esetében is kérte a vagyonelkobzást zár alá vett, a vád időszakában szerzett vagyonukra.

A nyolcadrendű Vámosi Zsolt, valamint a tizedrendű Szente Zsolt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész. A tizenegyedrendű Győrfi Ludovic, valamint a tizenkettedrendű Kubatov Iván vádlottra börtönbüntetés kiszabását javasolta, próbaidőre történő felfüggesztés mellett.

A tizenharmadrendű Horváth Tibor vádlottra - halmazati büntetésül - börtönbüntetést javasolt, próbaidőre felfüggesztve. A tizennegyedrendű, a tizenötödrendű és a tizenhatodrendű vádlottakra pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádhatóság.

A tárgyalási nap befejezése után Kovács M. Gábor ügyvéd, Zuschlag János védője elmondta: széles körűen kidolgozott, színvonalas perbeszéd hangzott el, amely elsősorban a vád szempontjából fontos bizonyítékokat sorolta fel. Védői beszédében azokat a bizonyítékokat sorakoztatja majd fel, amelyek szerint nem áll meg a bűnszervezetben való bűnelkövetés a vádlottak részéről.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.

A per február 17-én a védőbeszédekkel folytatódik.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG