VII. Magyar Munkaerő-kölcsönzési Konferencia

2010.02.17. Jogi Fórum

A munkaerő-kölcsönzés szabályainak változása érzékenyen érinti a szolgáltatást nyújtó és az azt igénybe vevő vállalkozásokat egyaránt. A vonatkozó szabályozást a közelmúltban az Alkotmánybíróság határozata érintette, megszületett továbbá az Európai Unió 104/2008 irányelve, amelynek magyar jogba történő átvétele óhatatlanul érinteni fogja ezeket a rendelkezéseket.

A törvényhozó a munkaerő-kölcsönzéssel egy hárompólusú jogviszonyon alapuló új foglalkoztatási forma jogi kereteit kívánta megteremteni, amely a korábbi visszaélések („feketemunka”, kölcsönzött munkavállalókat ér hátrányok) visszaszorítása és kiküszöbölése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz. A kölcsönzéses foglalkoztatás a „háromszereplős” konstrukció miatt jelentősen különbözik a „klasszikus” időszakos foglalkoztatási formáktól, az alkalmi munkavégzéstől, a határozott idejű munkaszerződésen alapuló és a részmunka-idős munkavégzéstől is. A munkaerő-kölcsönzés során a munkajogviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.

Az Alkotmánybíróság 2009. június 16-án elfogadott határozatában a törvény két rendelkezését minősítette alkotmányellenesnek. A testület a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg azt a szabályt, amely kizárja a törvény egy másik rendelkezésében foglalt felmondási tilalmak és korlátozások alkalmazását a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal semmisítették meg azt a rendelkezést, amely a szabadság kiadása időpontjának munkavállalóval való előzetes közlését három napra rövidíti. Mivel a vizsgált rendelkezést az Ab a norma differenciálatlan volta miatt találta alkotmányellenesnek, a törvényhozónak október végéig adott időt arra, hogy a megfelelő szabályozást kialakítsa.

Az Európai Parlament és a Tanács a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelvének (2008. november 19.) magyar jogba történő átvétele ugyancsak nagyban érinteni fogja a vonatkozó rendelkezéseeket.

A 2010. február 25-én Budapesten megrendezett konferencia résztvevői választ kaphatnak arra, hogyan vélekednek a munkaerő-kölcsönzés szabályinak változásáról a tevékenységet végzők és igénybe vevők, valamint a szabályozás kialakítására vonatkozóan milyen választási lehetőségei vannak a magyar jogalkotónak.

A rendezvény előadói és témái:

Dr. Horváth István, főosztályvezető, SZMM: Uniós és alkotmányos követelmények – Hatályos és várható változások a munkaerőkölcsönzés szabályiban

Prof. Dr. Kiss György, tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK: A munkaerőkölcsönzésre vonatkozó speciális szabályok a munka törvénykönyvében - Jogi ínyencségek: külföldiek itthon, magyarok külföldön, kölcsönzöttből sajt munkaerő?

Dr. Dudás Katalin, elnök, OMMF: Munkaerő-kölcsönzés: Jött, látott, győzött? Kijátszható szabályok? - Az atipikus foglalkoztatás elhatárolása és ellenőrzési tapasztalatai Magyarországon

A konferenciát 'Hogyan tovább' címmel munkaerő-kölcsönzés kerekasztal-beszélgetés és pódiumvita zárja, melynek keretében egy ráhangoló beszélgetést követően konkrét jogesetek elemzésére kerül sor.

Moderátor: dr. Berke Gyula, dékán, PTE-ÁJK

Résztvevők:

Dr. Pál Lajos, ügyvéd, Pál és Kozma Ügyvédi Iroda – A munkaerő-kölcsönzés előnyei és hátrányai, neuralgikus pontok a munkaügyi szabályozásban

Dr. Handó Tünde, Fővárosi Munkaügyi Bíróság – Tapasztalatok a tárgyalóteremből

Csaposs Noémi, SZTMSZ – A munkaerő-kölcsönzés, mint HR eszköz

Gárdus Zsuzsanna, HOA – Kiszervezés vs. munkaerő-kölcsönzés

A február 25-i VII. Magyar Munkaerő-kölcsönzési Konferenciára mindenkit szeretettel várnak a rendezők.

Regisztráció, további információ

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG