"A törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években" - Interjú Dr. Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével

2010.02.22. Jogi Fórum / Magyar Hírlap/MTI

Az Alkotmány egészének revízióját már csak hivatalból is elleneznem kell, mivel az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlata a jelenlegi alaptörvényre épül” - nyilatkozta Paczolay Péter, a testület elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban. „Reformokra azonban szükség van, pél­dául az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.

Az Alkotmánybíróság elnöke megerősítette, hogy ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor könnyen megváltoztathatja az Alkotmányt.

"Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana" - jelentette ki Paczolay Péter. Az Ab elnöke szerint nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg, ami a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra szükség van. Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.

Paczolay Péter a Magyar Hírlapnak adott interjúban részletese beszél többek között az ingatlandaó alkotmányellenessé nyilvánításáról, az Ab döntési gyakorlatáról, politikai és társadalmi függetlenségéről, egy új alaptörvény elfogadásának akadályairól.

"Minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van."

"A magyar Alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az Ab feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az Alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az Alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az Ab korábbi határozatai, véleménye."

" ...a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez."

A teljes interjú elolvasható a Magyar Hírlap Online oldalán

Kapcsolódó cikk:

Erkölcs és érvelés - Alkotmány-kommentár

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG