Szárny és teher - A korrupcióról - A Bölcsek Tanácsának legfontosabb jogalkotási és jogalkalmazási javaslatai

2010.02.22. Jogi Fórum / dr. Antal Attila

A köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsa 2010. január 29-én bocsátotta útjára, a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére, valamint a korrupció kezelésére vonatkozó ajánlásait. A következőkben az ajánlásokban megfogalmazott korrupció elleni küzdelem legfontosabb jogalkotási és jogalkalmazási javaslatait tekintjük át.

Sólyom László másfél évvel ezelőtt hívta életre a Bölcsek Tanácsát, amely nem más, mint Lámfalussy Sándor közgazdász, a korrupció elleni küzdelemben jelentős sikereket elért Eva Joly norvég–francia jogász, Csermely Péter orvosprofesszor és Fodor István villamosmérnök által alkotott grémium. A Tanács azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a diagnózison túl ajánlásokat és követendő példákat is megfogalmaz az oktatás-nevelés és a korrupcióellen harc területein. Az eredmények lényegében már a 2009-es év végén készen voltak (mutatja ezt az összefoglaló kötet dátumozása is), a nyilvánosság beavatására azonban csak 2010 januárjának végén került sor, Szárny és teher címmel. A következőkben a korrupciós javaslatcsoportot tekintjük át.

Korrupciós status quo

Az írás először is vázolja Magyarország korrupciós helyzetképét: itt döntően a Tranparency International (TI) Korrupciós kockázatok Magyarországon 2008 című anyagának megállapításaira hivatkozik. Fontos néhány korrupciós jellemzőt rögzíteni. A rendszerváltástól mostanáig a különböző kormányok a korrupcióval csupán ad hoc módon és adminisztratív szinten foglalkoztak, az Országgyűlésben sem működik általános korrupcióellenes bizottság. A pártfinanszírozás a korrupciós rendszer egyik legfontosabb gócpontja. Az igazságszolgáltatást illetően pedig megjegyzi a TI, hogy a bírák függetlenségére és pártatlanságára a kiválasztási rendszer jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a törvényi követelményeken kívül általában semmilyen más objektív szempontot nem határoznak meg a felvételi eljárásban.

A TI bűnüldöző szervek esetében hangsúlyozza, hogy teljesítményük nem kielégítő a magas szintű belső korrupció, a korrupciós bűncselekmények kivizsgálására szakosodott szakemberek és technikák, valamint a politikai akarat hiánya miatt. Azonban nem lehet arról megfeledkezni, hogy az maga az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egyik legfontosabb korrupcióellenes intézmény, azonban a szervezeti és emberi erőforrások korlátozott volta miatt az ellenőrzések nem eléggé gyakoriak és széleskörűek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az ÁSZ ajánlásait nem mindig követi tett.

A Szárny és teher a korrupció által fertőzött területek legfontosabb specifikus jellemzőit a következő témaköröben jelöli meg: a közbeszerzési eljárás; az állami és önkormányzati beruházások és a PPP-konstrukció; a privatizációs eljárás; állami és uniós támogatások, pályázatok; igazgatási és hatósági eljárások, maga a törvényalkotás; igazságszolgáltatás; rendvédelmi szervek; Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal; a közérdekű bejelentő védelme; egészségügyi és gyógyszerkassza; oktatás; önkormányzati ügyek; nyilvánosság; gazdasági szervezetek, vállalatok; végül de nem utolsó sorban a politikai korrupció.

Korrupció, korrekció, koncepció

A Bölcsek Tanácsa által összeállított elemző- és javaslatcsomag már a korrupció kezelésére irányuló fejezet elején leszögezi: „A korrupció nem szüntethető meg teljesen. A legtisztábban működő társadalmakban is előfordulhatnak szabályellenes esetek. Magyarországon a reális középtávú cél lehet: erőteljes változással az elviselhető szint elérése, amely az idők folyamán folyamatosan csökkenthető, csökkentendő.” (172. p) A grémium úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelemnek három pilléren kell nyugodnia:

  • A korrupció elleni tízéves nemzeti program, amely meghatározza a korrupció elleni stratégiát. A szerzők úgy vélik, hogy a Szárny és teher ehhez megfelelő kiindulópont, de legalább akkora szigorra van szükség, mint amilyet a dokumentum javasol.
  • Az intézményrendszer módosítása: a bíróságon és az ügyészségen belül szakosodott szervezeti egységeket szükséges kialakítani; javasolt az Állami Számvevőszék jogait és kötelességeit kiterjeszteni és megerősíteni; a Gazdasági Versenyhivatallal az együttműködést szorosabbá kell tenni; a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát a legfőbb ügyész irányítása alá rendelni, biztosítva az ellenőrzés szervezeti függetlenségét és politika- mentességét. Továbbá az ellenőrzési szinten javasolják létrehozni azt a központi intézményt, amely a teljes korrupció elleni program felelőse és koordinátora. Az új szerv az Ellenőrzési és Közbeszerzési Iroda néven a megszüntetendő Közbeszerzési Tanács és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal helyébe lépne, további feladatokkal, letisztult felelősségi körrel, de nyomozati jogkör nélkül.
  • A törvények: hangsúlyozzák a szerzők, hogy a jelenlegi törvények betartása és betartatása alapvető eleme a korrupció leküzdésének. Ugyanakkor törvénymódosításokat is előirányoznak az átláthatóság és a közérdekű adatok megismerhetősége érdekében. Hasonlóképpen szükség van a pártfinanszírozási és a választási törvény módosítására, a közérdekű bejelentőket védő törvény megújítására, és meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék jogosítványait. Sőt úgy vélik, hogy elkerülhetetlen a közbeszerzések teljes körű újraszabályozása egy új törvényben.

A korrupcióellenes stratégia programon, valamint az intézményrendszerre és a jogalkotásra irányuló javaslatokon túl, a Szárny és teher terület-specifikus (ún. operatív) javaslatokkal is él, méghozzá három területen: az állami intézmények (az igazságszolgáltatás rendszere: bíróságok és az ügyészség; a rendőrség; a Vám- és Pénzügyőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a minisztériumok); a közjavakat és közszolgáltatásokat érintő területek; valamint a vállalatoknak címzett korrupció elleni javaslatok.

Mi várható?

Összességében a Szárny és teher egy igen fontos elemző és javaslattevő dokumentum: szintetizálja az eddigi korrupcióellenes hazai kutatások, felmérések, valamint korrupció elleni javaslatok tárházát. Ezen túl az egész témakörnek (természetesen az oktatás-nevelés ügyével párhuzamosan) biztosítja az államfői tekintélyt. A dokumentum és a benne foglalt gyakorlati megfontolások sorsa azonban kétesélyes: a kormányváltás és az új Országgyűlés módot adhat arra, hogy a Szárny és teher megfontolásai elérjenek a kormányprogramig, ugyanakkor az is előfordulhat (főként, ha a közelgő köztársasági elnök választást nézzük), hogy politikai süllyesztőbe kerül. Lehet, hogy a Szárny és teher konkrét sorsa a köztársasági elnök személyéhez köthető, de a benne foglalt szakmai javaslatcsomag mindenképp megvalósításra hivatott.

Szárny és teher - Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMFŐ
KORRUPCIÓ