Szociális segély korlátokkal - A szociális kártya hatályon kívül helyezését kéri Monoktól az ombudsman

2010.02.23. Jogi Fórum / OBH/MTI

Monok község önkormányzata a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve korlátozta az állam által nyújtott szociális segélyek felhasználását – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman felkérte Monok képviselő-testületét, hogy hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletét.

Beadványok és sajtóhírek alapján hivatalból indította meg vizsgálatát Szabó Máté ombudsman, mert a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével, valamint alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúja merült fel. A biztos részletes tájékoztatást kért a Monok polgármesterétől, valamint a szociális és munkaügyi minisztertől. A minisztertől vizsgálat befejezéséig nem kapott választ.

A polgármester tájékoztatása alapján a szociális kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken, kizárólag a rendeletben meghatározott árucikkeket (például általános élelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodó szereket, gyógyszert, tüzelőt) lehet vásárolni, illetve a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér és a lakáshitel-törlesztés költségeit lehet kiegyenlíteni. A rendelet szerint a szociális törvényben meghatározott aktív korúak ellátásának teljes összegét, a rendszeres szociális segély esetében pedig az összeg hatvan százalékát kell a szociális kártyára utalni. A rendelet azt is rögzítette, hogy a kártyával tilos jövedéki terméket, például alkoholterméket, dohányárut vásárolni.

Az ombudsmani vizsgálat középpontjában az a kérdés állt, hogy Monok Község képviselő-testülete a szociális kártya bevezetésével kapcsolatos rendeleti szabályozás megalkotásával túlterjeszkedett-e a törvényi felhatalmazáson, és sértette-e a jogbiztonság követelményét? Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az adott esetben a szociális segély felhasználásának korlátozása a szociális törvény érdemi kiegészítését jelenti, ami pedig túlmegy a felhatalmazásban előírtakon.

A rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán mindezen túl felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is. Törvényi háttér hiányában a rendelet arra nézve sem tartalmaz – nem is tartalmazhatna – pontos meghatározást, hogy melyek azok a "meghatározott termékek és szolgáltatások", amelynek megvásárlására, igénybevételére a szociális kártya jogosítana, illetve mi alapján jelölnék ki a kártyaelfogadó helyeket.

A biztos szerint az önkormányzatnak eleve nem volt alkotmányos lehetősége arra, hogy rendeleti úton korlátozza az állam által biztosított segélyek felhasználását. Az ombudsman emlékeztetett arra a múlt heti alkotmánybírósági döntésre, amely megsemmisítette Monok község önkormányzatának egyik rendeletét, továbbá megállapította, hogy a jogállamiság sérelmét is jelentő, törvénysértő rendeletalkotás helyett az önkormányzatoknak lehetősége van alkotmányos keretek között kezdeményezni a szerintük szükségesnek ítélt magasabb szintű jogalkotást.

Szabó Máté a jelentéssel összefüggésben ismét kiemelte, hogy 2009 januárja óta a magyar államszervezetben nincs olyan szerv, amely az önkormányzatok szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának és döntéseinek törvényességi ellenőrzésére jogosult volna. Ez pedig nem pusztán a jogállamiság elve, hanem az alapelvek védelme szempontjából is súlyosan aggályos helyzetet teremt.

Monok önkormányzata nem vonja vissza rendeletét

Monok önkormányzata nem fogja visszavonni rendeletét, továbbra is fenntartja véleményét a szociális kártya szükségességéről és szorgalmazni fogja annak országos bevezetését is - mondta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármestere, az Összefogás Párt elnöke kedden.

Szepessy Zsolt annak kapcsán fejtette ki álláspontját, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felkérte Monok képviselő-testületét: hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletét.

Monok polgármestere erre reagálva úgy fogalmazott: "az ombudsman ajánlást megfogalmazhat", de ez nem jelent kötelezettséget.

Véleménye szerint az ország lakosságának mintegy hetven százaléka támogatja a szociális kártyát. Ez is jelzi a bevezetés szükségességét - fűzte hozzá.

Mint mondta, éves viszonylatban több száz milliárd forint megy el a szociális kifizetéseken keresztül - az adófizetők pénzéből - játékgépre, alkoholra és az uzsorakölcsönök visszafizetésére. Szepessy Zsolt hozzáfűzte, hogy a "közpénzekre vigyázni kell", s ennek jelenleg a szociális kártya az egyetlen "működő és használható" módja.

Közölte: az Összefogás Párt újra népszavazási kezdeményezést fog benyújtani a szociális kártya ügyében.

A monoki képviselő-testület tavaly októberben döntött arról, hogy a legrövidebb időn belül bevezetik a szociális kártyát. A döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják meg az érintettek.

A szociális kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken lehet fizetni, s csak a rendeletben meghatározott árucikkeket és szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve igénybe venni (például alapvető élelmiszer, ruházati termék, tanszer, tisztító- és tisztálkodószer, gyógyszer, tüzelő, továbbá a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér és a lakáshitel-törlesztés költségei).

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
SZOCIÁLIS SZFÉRA