Véleménynyilvánítás szabadsága vs. emberi méltóság - Büntethető lesz a holokauszttagadás - Az előzményekről

2010.02.24. MTI

Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, eszerint a jövőben büntethető lesz a holokauszttagadás. A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

A holokauszttagadás büntethetőségének előzményeként a gyűlöletbeszéd szankcionálása került előtérbe. A kérdés kapcsán két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog ütközik össze.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 1989 szeptemberi módosítása kimondta: csak a nagy nyilvánosság előtt történő gyűlöletre uszítás minősül az izgatás bűncselekményének. Az Alkotmánybíróság 1992-ben a Btk. közösség elleni izgatás tényállásának rendelkezéseit, amelyek a valamely nép, nemzetiség, vagy faj elleni gyűlöletre uszítást rendelik büntetni, nem találta alkotmányellenesnek, annak minősítette viszont és megsemmisítette azt a bekezdést, amely tiltotta a törvényben felsoroltakkal szemben sértő, lealacsonyító kifejezések használatát.

Az Országgyűlés 1996. március 12-én nagy többséggel elfogadta a Btk. Göncz Árpád államfő által kezdeményezett módosítását, amely a többi között azt mondta ki: bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke ennek kapcsán a véleménynyilvánítás szabadságát védelmezve azt fejtette ki: a nácizmus, a rasszizmus, az antidemokratikus eszmék és mozgalmak ellen határozottan föl kell lépni - de nem a cenzúra és a büntetőjog eszközeivel. Ha ugyanis a jog ki akarja zárni a közlés és kifejezés útján okozott sérelmeket, bárki, bármikor követelheti, hogy tiltsák be a reá nézve sérelmes beszédet.

Az Alkotmánybíróság 1999. május 19-én hozott határozata alkotmányellenesnek minősítette a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó törvényi tényállásának "gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el" fordulatát, mert az határozatlansága miatt magában hordozza a véleménynyilvánításhoz való jog önkényes korlátozásának lehetőségét is, ezért azt megsemmisítette.

Széles körű sajtópolémia után 2003. december 8-án (négy fős többséggel) az Országgyűlés a kormány javaslatára módosította a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusát, újraszabályozva a gyűlöletbeszéd szankcionálását. A változtatás tartalmazta az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívást és az uszítás helyett az izgatás szót használta. Egy új bekezdés börtönnel tette büntethetővé az olyan magatartást, amely azáltal sérti az emberi méltóságot, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel, megaláz. A jogszabállyal kapcsolatban Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Az Alkotmánybíróság 2004. május 24-én alkotmánysértőnek minősítette a módosítást, mert az új becsmérlési tényállás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

A kormány 2007-ben aPolgári Törvénykönyvmódosítását kezdeményezte a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. A parlament által 2007. október 29-én elfogadott módosítás alapján a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely valamely kisebbséghez való tartozásra, faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul. Sólyom László államfő a szerinte több szempontból alkotmányellenes törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, amely 2008. június 30-án megsemmisítette a módosítást.

2008. február 18-án az Országgyűlés szocialista képviselők kezdeményezésére, csupán szocialista képviselők szavazatával elfogadta a Btk. módosítását, amely lehetővé tette a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. (A kormány nem támogatta a javaslatot, mert a Btk. hasonló jellegű módosítása korábban már alkotmányellenesnek bizonyult.) A jogszabály alapján gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A jogszabály a gyűlöletbeszédet két évig terjedő szabadságvesztéssel büntette volna. Március 1-jén Sólyom László köztársasági elnök a törvényt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, s a testület ezt is megsemmisítette.

2008. november 10-én az Országgyűlés elfogadta az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényt. A jogszabály az úgynevezett gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi fellépés lehetőségét teremti meg, ha a megnyilvánulás sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait.

2009 márciusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány alkotmánymódosítást javasol a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása érdekében, mert az Európa Tanács jelezte, hogy Magyarországon a véleményszabadság túl széles értelmezése lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépést. Miután 2009. április 18-án a budai Várban szélsőjobboldali, neonáci nézeteket valló szervezetek holokauszttagadó rendezvényt tartottak, mások között Valki László nemzetközi jogász is annak a véleményének adott hangot: nemzetközi jogot sért a magyar állam azzal, hogy nem nyilvánítja büntetendővé a holokauszt tagadását. A parlamenti pártok egy része és az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló New York-i egyezményt, amelyhez Magyarország évtizedekkel ezelőtt csatlakozott.

A neonáci rendezvény nyomán 2009. június 9-én az MSZP a holokoauszttagadást büntethetővé tévő alkotmánymódosításra nyújtott be javaslatot, de a hónap végén tartott szavazáson a javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

2010. január 27-én Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje a holokauszt nemzetközi emléknapján bejelentette: a holokauszttagadás büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. Ezt azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. A vitában a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg törvényjavaslatot, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását is büntesse a jogszabály, javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást. Február 22-én az Országgyűlés a szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, 1 nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett elfogadta a holokauszttagadás büntethetőségét.

Kapcsolódó cikk:

Döntött a Tisztelt Ház - Büntethető lesz a holokauszttagadás - A kommunizmustagadás büntetté nyilvánítását azonban nem támogatták

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
GYŰLÖLETBESZÉD
JOGALKOTÁS