Mégsem leszünk az elsők között - Elnapolták a magyar klímajogszabályt

2010.02.25. BruxInfo

Versenyképességi aggályok miatt nem bocsátották hétfőn parlamenti végszavazásra a klímaváltozásról szóló kerettörvényt, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozta volna.

Ezzel füstbe ment annak a lehetősége, hogy még ebben a parlamenti ciklusban döntés szülessen a világviszonylatban is ambiciózus tervezetről, amely a nemzetközi tudományos elvárásokkal összhangban 40 százalékos csökkentést írna elő Magyarországon 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásában az 1990-es bázishoz képest, 2050-re pedig 80 százalékra emelné a tétet.

A várakozásokkal ellentétben a szocialisták az Országgyűlés hétfői, utolsó ülése előtt mégsem kezdeményezték, hogy a négypárti klímatörvény már megkezdett tárgyalását folytassa a Parlament. A döntéssel a frakció kihátrált a saját, az ellenzék által is támogatott javaslata mögül.

A kerettörvény-tervezetnek korábban már lezajlott az általános vitája, hétfőn akár zárószavazást is lehetett volna tartani az indítványról, ha nem fogadnak el ahhoz módosító indítványt. Az általános vitában korábban kiderült, hogy a Fidesz, az MSZP és a KDNP is támogatja a törvényjavaslatot, így valószínűsíthető, hogy az Országgyűlés is elfogadta volna azt. Ha ez megtörténik, Magyarország az Európai Unióban az elsők között mutathatott volna fel komplex klímavédelmi jogszabályt.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága azonban amellett érvelt, hogy hiba lenne egy európai szinten is a legszigorúbbak között lévő jogszabállyal külföldre kergetni az ipar jelentős részét. Podolák György, a bizottság elnöke azt mondta: versenyképességi szempontból elfogadhatatlan, hogy Európa legszigorúbb klímatörvényét alkossa meg Magyarország.

Ugyanakkor az előterjesztő Szili Katalin, a tervezetet kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke, a múlt pénteken, Budapesten megtartott klímacsúcson még bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadja a nem politikai kezdeményezésre született, és szinte teljes politikai konszenzust élvező jogszabályt. Szerinte a jogszabály legfőbb gazdasági hozadéka az lenne, hogy csökkenne az ország energiaimport-függősége, továbbá a hatására kibontakozó zöld gazdaság a fenntartható növekedés motorjává válna.

A tervezethez benyújtott módosítók közül az egyik megfelezné az eredetileg kitűzött kibocsátás-csökkentést: 2020-ig az 1990-es szinthez képest csupán 20 százalékkal kevesebb káros gáz kibocsátását javasolja, ezen kívül a 2050-es határidőt el is veti, helyette 2025-ig 25 százalékos csökkentést írna elő.

Ezzel szemben az előterjesztő szerint az eredeti javaslatban szereplő csökkentésből a gazdasági szerkezet átalakulása következtében 2005-re az ország már 23 százalékot teljesített, és ez a szám a 2008-ra már meghaladta a 30 százalékot.

A bizonytalan időre félretett tervezet szerint a kormánynak a jogszabály hatályba lépésétől számítva egy éve lenne kidolgozni a célokhoz vezető cselekvési tervet. Ebben kellene felelősöket, határidőket és forrásokat rendelni a meghatározott intézkedésekhez, illetve benyújtani azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elkészítését előírná a most tárgyalt keretjogszabály. Többek között javaslatot kellene a kormánynak tenni arra, hogyan csökkentenék a fosszilis energiafogyasztást, hogyan kezelnék az éghajlatváltozás társadalmi okait, illetve rendelkezni kellene a mindehhez pénzügyi hátteret biztosító Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapról.

Az éghajlatvédelem céljaival ellentétes állami támogatások megszüntetéséről is rendelkezne a keretjogszabály, illetve arról, hogy éghajlatvédelmi célú kutatásokra kell fordítani a kutatás-fejlesztési célú kiadások 10 százalékát. A tervezet előnyt biztosítana a közbeszerzéseknél az éghajlatvédelmi szempontokat is figyelembe vevő ajánlatoknak, illetve hogy a környezeti vizsgálatokba is beépítené ezeket a szempontokat.

Hogy a tavaszi választások után felálló új Országgyűlés hogyan kezeli majd a kérdést, egyelőre teljesen bizonytalan.

Lex klíma - A tervezetről bővebben

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS