Március 1-től nullásjegyet kell váltani a MÁV és Volán járatain díjmentesen utazóknak

2010.03. 1. Jogi Fórum / Kormányszóvivő.hu

Március 1-től, hétfőtől a helyközi közösségi közlekedésben díjmentesen közlekedőknek regisztrációs vagy más néven nullás jegyet kell váltaniuk. Hogy az új rendszer zökkenőmentesen induljon el, a MÁV több jegypénztárt nyit meg és mozgóárusok is segítik az utasokat, illetve július 1-ig a jegykezelőnél, a kalauznál is válthatók nullás jegyek.

A kormány azért döntött a regisztrációs jegy bevezetése mellett, hogy pontos adatokat kapjon a díjmentesen közlekedők utazási szokásairól, hiszen ezen adatok birtokában nem csak a menetrendek tervezése válik könnyebbé, hanem a jelenlegi kedvezményrendszer átalakítása is.

A helyközi közösségi közlekedési rendszer átalakításának egyik fontos eleme a regisztrációs jegy bevezetése. A költségvetés tavaly 330 milliárd forinttal támogatta a közlekedési társaságokat. Minden állampolgárnak 33 ezer forintjába került a rendszer fenntartása, függetlenül attól, hogy igénybe vette-e a társaságok szolgáltatásait. Ez nem mehet így a továbbiakban.

A regisztrációs jegy bevezetésével pontosan meg lehet majd mondani, hogy ki milyen gyakorisággal, mekkora távolságra veszi igényben az adott szolgáltatást. Ezzel véget lehet vetni a pazarló és felelőtlen gyakorlatnak, hogy a közlekedési társaságok normatív alapon igényelhetik az államtól az „ingyenes” utazások okozta bevételkiesést - közölte Szollár Domokos kormnyszóvivő.

A regisztrációs jegy bevezetése a 6 éven aluli gyermekek, a 65 év felettiek, valamint a hadirokkantak, hadiözvegyek és menekültek számára jelent új kötelezettséget.

A regisztrációs vagy nullás jegy díjmentes, tehát az eddig díjmentesen utazóknak továbbra sem kell fizetniük a távolsági vonatokon és autóbuszjáratokon. Azonban a települések között csak akkor közlekedhetnek, ha rendelkeznek regisztrációs jeggyel.

A MÁV és a Volán felkészült a regisztrációs jegy bevezetésére. Az elmúlt hetekben megtörtént a pénztárgépek és jegykiadó készülékek átprogramozása, illetve a pénztárosok, járművezetők és jegyvizsgálók képzése is.

A regisztrációs jegy a MÁV vonalain a társaság gépesített jegypénztáraiban, a mozgóárusoknál vagy július 1-ig a kalauznál váltható meg. A GYSEV járatain a jegyvizsgálónál, a Volán-buszokon pedig a járművezetőnél kérhetik regisztrációs jegyüket az érintett utasok.

A regisztrációs jegyet ellenőrzik a járműveken, de annak hiánya miatt pótdíjat csak július elsejét követően szabnak ki a közlekedési társaságok.

A FEOSZ szerint a regisztrációs jegy csak egy újabb bosszúság az utasoknak

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége nem osztja a kormányzat véleményét a regisztrációs jegy gyakorlati hasznával, hiszen a bevezetés, illetve a fenntartás költségén kívül, az utasoknak okozott kényelmetlenség, sorban állás, a várható késések is mind a regisztrációs jegy ellen szólnak.

A regisztrációs jegyet a jegypénztárakban vagy a járműveken lehet megvásárolni, de továbbra sem lehet minden vasútállomáson vásárolni, így sok helyen az utasoknak a kalauztól kell majd kérni a jegyet, a buszokhoz hasonlóan, ahol a jegyet a vezetőktől kérhetik az utasok. Így elkerülhetetlen lesz a buszokon a sorban állás felszálláskor, ennek kiküszöbölésére a közösségi közlekedési szolgáltatók szerint sincsenek meg a feltételek - véli a FEOSZ. Ráadásul a regisztrációs jegy nélkül utazóknak 2010. június 01. után 500 forint pótdíjat kell fizetniük. „Regisztrációs bérlet”-et nem lehet váltani, ahogy retúrjegyet sem, tehát a regisztrációs jegyet minden utazáshoz meg kell váltani, a menettérti utazásnál külön az odaútra és külön a visszaútra. Mindenképpen megoldást kell találni arra a problémára, hogy ne csak egyesével, minden egyes utazáshoz külön-külön lehessen megvenni ezt a jegyet - hangsúlyozza a Szövetség.

A regisztrációs jegy bevezetésének kormányzat által megjelölt célja, hogy általa egyértelműen nyomon követhetők legyenek a közösségi közlekedéshez kapcsolódó utazások. Ily módon adatokkal szolgál majd a jellemző utazási távolságokról, a csúcsidőszakokról, így bevezetése segíthet a menetrendek előkészítésében is.

Ehhez képest információink szerint a jegypénztárakban nem kerül rögzítésre, hogy az utasok mikor, hova utaznak, hiszen hiába tartalmazza a vonatjegyek többsége az útvonalat, a pénztárgépek többsége csak az eladott jegyek darabszámáról vezet statisztikát. A vonaton, illetve a buszon vásárolt jegyek esetében pedig ez a fajta rögzítés fel sem merülhet. Tehát továbbra sem lehet majd tudni, hogy melyik vonalon, mely időszakban, milyen távolságon, milyen szolgáltatást igénybe véve, hányan utaznak. A statisztikákból legfeljebb annyi látszik majd, hogy hány regisztrációs jegyet adtak el, amire pedig felesleges elkölteni éves szinten hozzávetőleg másfél-kétmilliárd forintot becsült üzemeltetési költségként.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége várja az utasok tapasztalatait, hogy minél hamarabb továbbítani tudja azokat, mind a közösségi közlekedési szolgáltatók, mind a minisztérium felé.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
KORMÁNYZAT