Fokozódhat a pereskedési kedv - Hazánkban is lehetővé válik a csoportos keresetindítás

2010.03. 1. Jogi Fórum

Gyakoribb kártérítési perekkel, mellbevágó kárigényekkel és komoly reputációs kockázatokkal kénytelenek szembenézni a nagyvállalatok a csoportos keresetindításra vonatkozó törvénymódosítás hatályba lépését követően Dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője szerint.

Azok számára is biztosítottá válik a jogérvényesítés lehetősége, akik eddig egyénileg nem tudták vagy nem akarták vállalni a perlés költségeit és kockázatait – ez a Polgári Perrendtartás csoportos keresetindítást lehetővé tevő legutóbbi módosításának elsődlegese célja, illetve legfontosabb következménye. A törvénymódosítás a közvetlen jogalkotói szándékon túl viszont számos olyan kérdést is felvet, amelyekre csak a bírói gyakorlat adhat majd egyértelmű választ. A potenciálisan alperesként érintett nagyvállalatoknak mindenesetre számos szempontot figyelembe véve kell felkészülniük a közeljövőben csoportos perekkel kapcsolatos jogi kihívásokra.

„Ez az új eljárásjogi megoldás jól egészíti ki például a versenytörvény tavaly évközi módosítását, amely könnyebbé tette, hogy a magánfelek vagy vállalkozások kárigényeiket a kartellező cégekkel szemben érvényesíthessék. A csoportperek útján tehát az egyénenként kis összegű kárt elszenvedett, de nagyszámban érintett fogyasztói kör miatt összesítve jelentős kárértéket képviselő kártérítési ügyek is jó eséllyel bírósági peres szakaszba kerülhetnek.” – hangsúlyozta Dr. Tóth János.

De az új szabályok nemcsak a versenyjogi jogsértésből eredő, hanem bármilyen, például környezetszennyezéssel vagy fogyasztóvédelmi jogsértésekkel, közszolgáltatói vagy akár pénzintézeti tevékenységgel összefüggésben elszenvedett károk megtérítése iránt is fokozhatják a pereskedési kedvet.

Várható ugyanakkor, hogy hosszabb távon az új jogintézmény gyökeresen átalakítja majd mindkét oldalon a kártérítési perekkel kapcsolatos reflexeket. A kezdeti felfokozott várakozásokat bizonyára korrigálja idővel a jogintézmény azon jellegzetessége, hogy a megengedhetőségéről előzetesen külön kell döntenie majd a bíróságnak. Ha viszont ezen az „akadályon” túljutott egy ügy, akkor a felperes akár nyilvános felhívással is fordulhat a csoport lehetséges további tagjaihoz, azaz nyilvános „felperes-toborzásra” is lehetősége nyílik, ami egy másik különös sajátossága a jogintézménynek. Ez pedig, szemben a polgári perek korábban megszokott viszonylagos csöndességével, komoly reputációs kockázatot hordoz magával a bepereltek oldalán, ami együtt az összesített kárigények mellbevágó összegeivel fokozni fogja a potenciális alperesek érzékenységét.

A csoportos kereseten alapuló pereket az érintett károsultakon kívül akár érdekvédelmi vagy jogvédő szervezeteik is megindíthatják és a jogerős ítéletek hatálya minden esetben automatikusan ki fog terjedni az adott „csoport” tagjának számító valamennyi személyre, anélkül, hogy ő egyébként maga a per megindításában és lefolytatásában részt vállalt volna, például a perköltségek finanszírozása útján.

Mivel a kihirdetést követő 30. napon hatályba is lép a módosítás, így viszonylag rövid felkészülési idő áll majd az érintettek rendelkezésére. A peres forma újdonságaira tekintettel a jövőben kiemelkedő fontossága lesz annak, mind felperesi, de még inkább a nagyvállalati alperesi oldalon, hogy megfelelő felkészültségű és a releváns nemzetközi tudásbázissal rendelkező ügyvédek segítsék tanácsaikkal őket. Ebből a szempontból különösen ajánlatos, hogy a jelentős számú fogyasztóval közvetlen jogviszonyban álló vállalkozások már előzetesen megfelelő stratégiával rendelkezzenek és felkészülten várják az ellenük esetlegesen előterjesztett csoportos kereseteket.

Kapcsolódó cikk:

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás - A Parlament elfogadta a polgári perrendtartás módosítását

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG