"A szennyező fizet", ha szennyezett, ha nem - Érdekes ügyek az Európai Bíróság munkarendjéből

2010.03. 5. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A 2010. március 8-tól 12-ig, valamint a 15-től 19-ig tartó munkaheteken többek között környezetvédelem, biotehcnológia és szabadalombitorlás, távközlés, benzinkutak közötti minimális távolság előírása, gyógyszertárak nyitvatartási idejének korlátozása, valamint adózás kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A március 8-tól március 12-ig tartó munkahét

Bíróság

2010. március 9., kedd

C-378/08 ERG és társai - Ítélethírdetés

[Környezetvédelem – A szennyezésért nem felelős cégek kötelezése a szennyezés megszüntetésére – A „szennyező fizet” elvével való összhang]

A szicíliai Augusta városa kikötőjének vize és tengerfeneke az elmúlt évtizedek során erősen szennyezetté vált. A kikötőhöz tartó ipari zónában tevékenykedő cégek az évek folyamán oly módon szennyezték a tengeri környezetet, hogy mára már lehetetlen megállapítani, hogy pontosan ki és milyen mértékben felelős a környezetkárosításért. Az olasz hatóságok a helyzet tarthatatlanságát felismerve arra kötelezték az ipari terület jelenlegi üzemeltetőit, hogy azok a szennyezésért való tényleges felelősségüktől, illetve annak mértékétől függetlenül saját költségükön távolítsák el és ártalmatlanítsák a környezetszennyező anyagokat. Mivel a cégek nem kívánják a saját költségükön megszüntetni a korábban mások által okozott környezetszennyezést, ezért a hatóságok határozatait bírósági úton támadták meg. Az eljáró olasz bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jognak a „szennyező fizet” elvével összeegyeztethető-e az olasz hatóságok azon rendelkezése, amellyel a szennyezésért nem felelős cégeket akarnak az abból származó hátrányos hatások megszüntetésére kötelezni.

Juliane Kokott főtanácsnok szerint az uniós joggal nem áll ellentétben az olasz hatóságok eljárása.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. október 22.

C-428/08 Monsanto Technology - Főtanácsnoki indítvány

[Biotechnológia – Szabadalom alatt álló DNS-szekvenciát tartalmazó szójabab – Argentínában termelt szójaliszt EU-ba történő behozatala – Szabadalombitorlás]

Az amerikai Monsanto cég mezőgazdasági termékek kutatásával, fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik. A cég egy olyan DNS-szekvenciát fejlesztett ki, amely megvédi a szójababot a glifozát nevű gyomirtó (e gyomirtót világszerte nagy mennyiségben használják a szója termesztése során) hatásaival szemben. A DNS-szekvenciát tartalmazó szójabab tehát túléli a glifozát alkalmazását, míg körülötte a gyom elpusztul. A DNS-szekvencia több európai országban, köztük Hollandiában európai szabadalmi oltalom alatt áll.

Argentína a szójabab egyik jelentős termesztője, és az országban a Monsanto által kifejlesztett DNS-szekvenciát tartalmazó szójababot nagy mennyiségben termesztik. A találmány Argentínában nem áll szabadalmi oltalom alatt.

Miután a Monsanto megállapította, hogy az általa kifejlesztett DNS-szekvenciát tartalmazó szójababból készített szójalisztet kívántak Argentínából Hollandiába behozni, a cég szabadalombitorlás címén eljárást indított az importőrök ellen a szójaliszt forgalmazásának megtiltását kérve a holland bíróságoktól. Az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a biotechnológiai találmányok védelméről szóló uniós irányelv alapján megtiltható-e olyan szójalisztnek az Unióba történő behozatala, amelyet a Monsanto által kifejlesztett DNS-szekvenciát tartalmazó szójababból, a cég engedélye nélkül állítottak elő.

Háttéranyagok

2010. március 11., csütörtök

C-522/08 Telekomunikacja Polska - Ítélethírdetés

[Árukapcsolás tilalma a távközlési alapszolgáltatásoknál – Internet biztosításának telefonszolgáltatás igénybevételétől való függővé tétele]

A lengyel elektronikus hírközlési hivatal arra kötelezte a Telekomunikacja Polska nevű társaságot, hogy vessen véget azon kereskedelmi gyakorlatának, amely a szélessávú internet-hozzáférést biztosító szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését a cég által kínált telefonszolgáltatás egyidejű igénybevételétől teszi függővé. A hivatal álláspontja szerint a távközlési ágazatot szabályozó uniós irányelv értelmében a távközlési alapszolgáltatások nyújtására kijelölt vállalkozásoknak tilos az előfizetőt olyan szolgáltatások megfizetésére kötelezni, amelyek nem szükségesek az alapszolgáltatás igénybevételéhez. A cég szerint azonban a szélessávú internet-hozzáférés biztosítása nem tekinthető távközlési alapszolgáltatásnak, ezért arra az irányelv szerinti tilalom sem vonatkozik. A jogvitában eljáró lengyel bíróság arról kérdezi az Európai Bíróságot, hogy az említett árukapcsolási tilalom összhangban van-e az Unió jogával.

Háttéranyagok

C-384/08 Attanasio Group - Ítélethirdetés

[Benzinkutak közötti minimális távolság előírása – Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága]

Az olaszországi Lazio régióban hatályos szabályozás szerint új benzinkút csak akkor nyitható, ha a létesítés tervezett helyétől mért három km-es távolságon belül nincs másik üzemanyagtöltő állomás.

Az Attanasio Group nevű vállalkozás Lazio régió egyik településén kívánt benzinkutat nyitni. A cégnek az üzemanyagtöltő engedélyezése iránt benyújtott kérelmét azonban az olasz hatóságok elutasították, mivel egy másik cég a kérelemben megjelölt helyszíntől 459 méterre már megkezdte egy benzinkút felépítését.

Az ügyben eljáró olasz bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a benzinkutak nyitását korlátozó olasz szabályozás összhangban van-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával.

Háttéranyagok

C-393/08 Sbarigia - Főtanácsnoki indítvány

[Gyógyszertárak nyitvatartási idejének korlátozása – Verseny és szolgáltatásnyújtás szabadsága]

Olaszországban a gyógyszertárak nyitvatartási idejét az egyes régiók által megalkotott törvények szabályozzák. A Lazio régióban – Róma történelmi belvárosa is e régióban található – működő gyógyszertárakra vonatkozó helyi szabályozás meghatározza a nyitva tartás maximális időtartamát, kötelező zárva tartást rendel el vasárnapokon és ünnepnapokon, továbbá az éves szabadságok címén is egy minimális zárva tartási időszakot ír elő. A szabályozás ugyanakkor a „sajátos települési környezetekben” hatósági engedély alapján lehetővé teszi az említettektől eltérő nyitvatartási szabályok alkalmazását.

Egy Róma történelmi belvárosában működő gyógyszertár engedélyt kért arra, hogy ne kelljen zárva tartania a Lazio régióban hatályos törvényben meghatározott időszakokban. A gyógyszertár tulajdonosa a kérelemben különösen arra hivatkozott, hogy az üzlet turisták által sűrűn látogatott helyen, azaz „sajátos települési környezetben” található. Miután az illetékes hatóságok a kérelmet elutasították, a gyógyszertár pert indított, az eljáró olasz bíróság pedig arra vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a gyógyszertárak nyitvatartási idejét korlátozó régiós törvény összhangban van-e a verseny és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével.

Háttéranyagok

 

A március 15-től március 19-ig tartó munkahét

Bíróság

2010. március 16., kedd

C-325/08 Olympique Lyonnais - Ítélethírdetés

[Labdarúgás – Utánpótlás játékosok képzése – Kötelezettség az első hivatásos játékosi szerződésnek a képző klubbal történő megkötésére – Munkavállalók szabad mozgása]

1997-ben Olivier Bernard utánpótlás játékosként hároméves képzési szerződést kötött az Olympique Lyonnais nevű francia labdarúgó klubbal. A szerződéses időszak végén úgy döntött, hogy nem fogadja el a francia klub hivatásos játékosi szerződésre vonatkozó ajánlatát, hanem inkább a Newcastle United nevű angol klubbal köt szerződést.

Ebben az időben a francia hivatásos labdarúgó charta az utánpótlás játékosok – 16–22 éves ígéretes játékosok, akik hivatásos klubokkal képzési szerződést kötöttek – esetében megkövetelte, hogy azok az őket képző klubbal kössenek szerződést, ha a klub a képzésük végén ilyen szerződési ajánlatot tesz számukra. Ha úgy döntenek, hogy ezt az ajánlatot nem fogadják el, akkor az őket képző klub beleegyezése nélkül három évig nem köthetnek szerződést másik francia klubbal.

Az Olympique Lyonnais keresetet indított a francia bíróságok előtt O. Bernard és a Newcastle United ellen 53 357,16 euró megfizetése iránt, amely összeg annak a díjazásnak felel meg, amelyet O. Bernard egy év alatt kapott volna, ha megkötötte volna a szerződést az Olympique Llyonnais-vel. Elsőfokon az Olympique Lyonnais számára az általa igényelt összeg felét ítélték meg, melynek megfizetésére O. Bernard-t és a Newcastle Unitedet egyetemlegesen kötelezték. A Newcastle United és a játékos sikeres fellebbezését követően az Olympique Lyonnais a francia Cour de cassationhoz (semmítőszék) fordult felülvizsgálati kérelemmel.

A Cour de cassation azt a kérdést terjesztette az Európai Bíróság elé, hogy a munkavállalók szabad mozgásának az EK-Szerződésben szereplő elvével ellentétes-e az az előírás, amely alapján kártérítés fizetésére kötelezhető az az utánpótlás játékos, aki egy másik tagállambeli klubbal köt hivatásos játékosi szerződést, és amennyiben igen, az igazolható-e a fiatal hivatásos játékosok felvétele és képzése ösztönzésének szükségességével.

Sharpston főtanácsnok álláspontja szerint igazolhatók lehetnek azok a szabályok, amelyek a fiatal játékossal szerződést kötő labdarúgó klubot az e játékost képző klub számára kártérítés fizetésére kötelezik. A főtanácsnok szerint az ilyen kártérítés azonban csak akkor lehet arányos, ha azt a klub teljes képzési költségeinek arányos részeként számítják ki, és megfelelően felosztják a játékos képzésében részt vevő klubok között.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. július 16.

2010. március 18., csütörtök

C-3/09 Erotic Center - Ítélethirdetés

[Adózás – Csökkentett ÁFA-kulcs alkalmazása mozikra – Programozott videofilmek megtekintésére szolgáló kabinok]

Egy bruges-i sex shopban történt ellenőrzés során a belga adóhatóság ÁFA-tartozást állapított meg és emiatt az üzlet tulajdonosára bírságot szabott ki. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis az üzletben működtetett, programozott videofilmek megtekintésére szolgáló kabinok a hatodik ÁFA-irányelv értelmében „szórakoztató automaták”-nak minősülnek, és így azokra a 21%-os általános adómértéket kell alkalmazni. A kabinok szórakoztató automata jellegét az adóhatóság szerint egyebek mellett az teszi egyértelművé, hogy azokban a filmvetítés elindítása érmebedobással történik.

A tulajdonos szerint azonban a filmvetítés céljára szolgáló kabinok az adójogszabályok szempontjából mozinak minősülnek. Márpedig a mozik által nyújtott filmvetítésekre e szabályok szerint csökkentett, mindössze 6%-os ÁFA-kulcs alkalmazandó.

Az ügyben eljáró belga bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a hatodik ÁFA-irányelv értelmében mozinak tekinthetők-e az említett üzletben működtetett kabinok.

Háttéranyagok

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA