A túlszámlázás miatt visszajáró részösszegek a Krízisalapba kerültek - Ombudsman: Az Energia Hivatal törvénysértő módon túllépte a hatáskörét

2010.03.11. Jogi Fórum / OBH

Súlyosan sérti a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot, hogy a túlszámlázás miatt visszajáró részösszegek a Magyar Energia Hivatal határozatmódosítása nyomán nem a fogyasztókhoz, hanem a Krízisalapba kerültek. Az állampolgári jogok biztosának vizsgálata szerint a Hivatal egy törvénymódosításra hivatkozva önkényesen és egyoldalúan felülírta korábbi jogerős határozatait, ezzel pedig törvénysértő módon túllépte a hatáskörét.

Szabó Máté panaszok és sajtóhírek alapján hivatalból indított vizsgálatot a Krízisalap feltöltéséről. A panaszosok szerint az Energia Hivatal a megkérdezésük, hozzájárulásuk nélkül utalta a nekik járó pénzeket a Krízisalapba. A biztos megkereste az ügyben a Hivatal elnökét, továbbá a területért felelős energiaügyi, valamint a szociális és munkaügyi minisztert, akik tájékoztatták a villamos energia törvény módosításával, valamint a határozatok meghozatalával kapcsolatos körülményekről.

A tájékoztatás szerint a Hivatal javaslata alapján az energiaügyért felelős miniszter külön jogszabályban állapítja meg az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést, a megengedett árrés-többletet meghaladó bevételről pedig a Hivatal határozattal dönt. A márciusban hozott határozatok eredetileg a többletszámlázás visszafizetéséről, jóváírásáról szóltak, de később a Hivatal – a villamos energiáról szóló törvény új rendelkezésére hivatkozva – módosította korábbi határozatait. A "módosítások" értelmében a szolgáltatóknak 2009. július 31-ig a Krízisalapba kellett utalniuk a fogyasztóknak visszatérítendő összeget. Megállapítható volt, hogy a szolgáltatóknak nem állt érdekében kezdeményezni a "módosító" határozatok felülvizsgálatát: egyszerűbb volt ugyanis a többletbevételt egy összegben, a megadott kormányzati előirányzat számlájára utalni, mintsem gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a nekik járó (egyenként nem, összességében azonban már jelentős nagyságú) visszatérítést megkapják.

A biztos külön is megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, aki azonban többszöri sürgetés ellenére sem adott választ arra a kérdésre, hogy bármilyen formában utasította-e az autonóm kormányhivatal elnökét a módosító határozatok meghozatalára.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia törvény módosítása nem volt visszamenőleges hatályú, a benne foglaltakat kizárólag a 2009. július 1. után indult és megismételt eljárásokban kellett volna alkalmazni. A törvénymódosítás elfogadása előtt két hónappal viszont már jogerőre emelkedtek azok az alaphatározatok, amelyek a fogyasztóknak való visszatérítést írták elő. Ezért a biztos jelentésében megállapította, hogy a Hivatalnak nem lett volna lehetősége a határozatok érdemi módosítására: nem állt elő ugyanis olyan jogi helyzet, amely egy ilyen módosítást jogszerűen indokolt volna. Az ombudsman végül hangsúlyozta, hogy egy demokratikus jogállamban a cél – legyen bármilyen pozitív és nemes – nem szentesítheti az igénybe vett eszközt: a törvénysértést nem menti az, hogy a felhasználóktól elvont pénzösszegeket a szociálisan rászoruló, a gazdasági válság miatt hátrányos helyzetbe került állampolgárok támogatására fordították.

A vizsgálatot lezáró jelentésében az állampolgári jogok biztosa kezdeményezte a Magyar Energia Hivatal elnökénél, hogy a jövőben a törvényi keretek közt, a jogállamiság és a jogbiztonság követelményére, valamint a felhasználók alapvetői jogaira fokozottan ügyelve járjon el. Megállapításairól Szabó Máté tájékoztatta a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság elnökét, valamint az Országgyűlés megfelelő szakbizottságait.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN