Törvénybe foglalt e-mail szerencse

2001.10. 1. Népszava

Idén becslések szerint 10-15 százalékkal növekszik a szerencsejáték-piac. A legkedveltebbek még mindig a különböző sorsolásos játékok, az ágazat bevételeinek 38 százaléka a lottójátékokból származik. Elképzelhető, hogy még ebben az évben törvény születik az internetes és a telefonos játékok szervezéséről.

Növekszik a szerencsejáték-piac, az első féléves adatok alapján úgy tűnik, hogy a polgárok idén, az év végéig a tavalyinál 10-15 százalékkal többet költenek a különböző játékokra. Schreiner László a Szerencsejáték Felügyelet elnökhelyettese elmondta: az ágazat növekedése már évek óta tart. Négy évvel ezelőtt még csupán 56 milliárd forint volt a szakág bevétele. Egy évvel később azonban már 68 milliárd forint, az azt követő évben pedig 88 milliárd folyt be a játékszervezők kasszájába, 2000-re pedig 107 milliárdra emelkedett a "szerencsejáték-ipar" bevétele. A szakembertől megtudtuk: a legkedveltebbek még mindig a különböző lottójátékok, ebből származik az ágazat forgalmának a 38 százaléka. A sorsolásos játékok közül az ötös és a hatos lottó a legnépszerűbb, de erőteljesen növekszik az érdeklődés a skandináv lottó iránt is. Erre a lottótípusra tavaly már hozzávetőleg 11 milliárd forintot adtak ki lottózók, az ötös- és hatoslottószelvények megvásárlására pedig az elmúlt évben több mint 30 milliárd forintot költöttek a játékosok.

A elnökhelyettes szerint ezeknél a játékféléknél a nyeremények nagysága a legfőbb vonzerő, hiszen a szervezők a bevétel 45 százalékát fordítják a nyereményekre. A "tét" nem ritkán halmozódik, így telitalálatos játékosnak kifizethető összeg elérheti akár az egymilliárd forintot is. A sorsolásos játékokat a kaszinók követik a népszerűségi listán. A szerencsejáték-ipar bevételének 28 százaléka a játéktermekben keletkezik. A sorban következő pénznyerő automaták a szerencsejátékokra fordított összeg 25 százalékát adják. Az ágazat forgalmának a fennmaradó hányada pedig a fogadásokból folyik be. Totózásra 2000-ben hozzávetőleg 2,6 milliárd forintot, míg a tipp-mix játékra megközelítőleg kilencmilliárdot adtak ki a fogadók.

A legnagyobb változás az elmúlt években az úgynevezett kaparós sorsjegyek piacán következett be. Hat évvel ezelőtt még több mint harminc szervező, 41-féle "kapirgálós" szelvényt kínált a szerencséjüket próbálgatóknak. Az 1995-ben elfogadott, a korábbinál szigorúbb törvényi szabályozás bevezetése után azonban a kínálat egyetlen szervezőre és
tizenegy sorsjegyfélére csökkent. Schreiner László úgy látja: egyre növekszik az igény az interneten és telefonon is játszható szerencsejátékok iránt. A világhálón, illetve a távközlési hálózatokon történő játékszervezést azonban csak részben szabályozzák a jelenleg hatályos rendelkezések. Ezért mihamarabb szükség lesz a meglévő törvények kiegészítésére vagy új előírások bevezetésére. A szakember szerint elképzelhető, hogy törvényhozók még idén megalkotják az internetes és telefonos játékokra vonatkozó új rendeleteket. Így a jövő évtől várhatóan engedélyköteles lesz a távközlési eszközökön történő játékszervezés is, így szabályozottan működik majd az "e-játékpiac" is. A szakember hozzátette: az új törvénycsomag kidolgozása nem kis kihívást jelent, hiszen a határokon átnyúló internetforgalom, illetve a "hálón" játszott játékok ellenőrzése nehezen megoldható jogi kérdéseket is felvet.

  • kapcsolódó anyagok
SZERENCSEJÁTÉK