A menekült elveszítheti e jogállását a félelmét igazoló körülmények változása folytán - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2010.03.12. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Európai Bíróság C‑175/08., C‑176/08., C‑178/08. és C‑179/08. számú egyesített ügyekben hozott ítélete szerint a menekült elvesztheti e jogállását, ha az üldöztetéstől való félelmét igazoló körülmények a harmadik országban megszűntek.

A C‑175/08., C‑176/08., C‑178/08. és C‑179/08. sz.ámú egyesített ügyekben hozott ítélet - Salahadin Abdulla és társai

A menekült elvesztheti e jogállását, ha az üldöztetéstől való félelmét igazoló körülmények a harmadik országban megszűntek.

A körülményekben bekövetkezett változásnak jelentősnek és maradandó jellegűnek kell lennie.

A menekült jogállás nyújtásának feltételeiről szóló, 2004. április 29‑i tanácsi irányelv1 felsorolja azon feltételeket, amelyeket a harmadik országok állampolgárainak teljesíteniük kell ahhoz, hogy az Európai Unió valamely tagállamában menekültként elismerjék őket. Ezenkívül előírja a menekülti minőség elvesztését, amennyiben megszűnnek azon körülmények, amelyek alapján e minőséget elismerték.

A. Salahadin Abdulla, K. Hasan, A. Adem és felesége, H. Mosa Rashi, valamint D. Jamal iraki állampolgárok 2001‑ben és 2002‑ben Németországban menekült jogállást kaptak. Kérelmük alátámasztására a bevándorlási és menekültügyi szövetségi hivatal előtt olyan különböző okokra hivatkoztak, amelyek miatt Irakban Szaddám Huszein Baas‑pártjának rendszere általi üldöztetéstől féltek. Az iraki helyzet változása miatt 2005‑ben visszavonták menekült jogállásukat.

Németországban a felsőbb fokú közigazgatási bíróságok az iraki helyzet alapvető megváltozására hivatkozva úgy ítélték meg, hogy az érintettek jelenleg a korábbi rendszer alatt elszenvedett üldöztetés elől kapnak menedéket, más okból pedig nem áll fenn velük kapcsolatban az üldöztetés semmilyen új, igen valószínű veszélye. A jogvitákat elbíráló Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) ezzel összefüggésben terjesztett az irányelvnek a menekült jogállás elvesztésére vonatkozó rendelkezései értelmezésére vonatkozó kérdéseket a Bíróság elé.

A Bíróság először is arra emlékeztet, hogy a menekülti minőség elismeréséhez a származási országban fennálló körülmények miatt fenn kell állnia az állampolgár faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti személyes üldöztetéstől való megalapozott félelmének. E körülmények miatt az érintett nem tudja igénybe venni, illetve alapos okkal elutasíthatja származási országának – az üldözési cselekmények megakadályozására vagy szankcionálására vonatkozó képességében megnyilvánuló – védelmét.

A menekült jogállás visszavonását illetően a Bíróság úgy véli, hogy az érintett személy elveszíti e jogállását, ha a körülményeknek az érintett harmadik országban bekövetkezett jelentős és maradandó jellegű megváltozása következtében az üldöztetéstől való félelmét igazoló körülmények megszűntek, és más okból sem kell üldöztetéstől tartania.

A Bíróság kiemeli, hogy annak megállapításához, hogy a menekült üldöztetéstől való félelme már nem megalapozott, az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik ország védelmet nyújtó szereplője, illetve szereplői megfelelő lépéseket tettek‑e az üldöztetés megakadályozása érdekében. E szereplőknek így különösen rendelkezniük kell az üldöztetésnek minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás útján történő üldözéséhez és szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal, és az illetékes hatóságoknak meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy az érintett állampolgár a menekült jogállásának megszűnése esetén hozzáférhet e védelemhez.

A Bíróság megjegyzi, hogy a körülmények megváltozása akkor „jelentős és maradandó” jellegű, ha a menekült üldöztetéstől való félelmét megalapozó tényezők tartósan megszüntetettnek tekinthetők. Ez magában foglalja „az alapvető emberi jogok súlyos megsértésének” minősülő üldözési cselekményektől való megalapozott félelem hiányát. A Bíróság kifejti, hogy a védelmet nyújtó szereplő, illetve szereplők, amelyek alapján a körülmények származási országban való megváltozásának ténylegességét értékelni kell, vagy maga az állam, vagy az államot, illetve az államterület egy részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is. Ez utóbbi kérdést illetően a Bizottság elismeri, hogy az irányelv nem zárja ki, hogy a nemzetközi szervezetek által nyújtott védelem nemzetközi erőknek a harmadik ország területén való jelenléte révén is megvalósulhasson.

Ezt követően a Bíróság azon helyzetet elemzi, amikor megszűntek azon körülmények, amelyek alapján a menekült jogállást nyújtották, valamint azon feltételeket, amelyek esetén az illetékes hatóságoknak szükség esetén meg kell vizsgálniuk, hogy nem állnak‑e fenn egyéb olyan körülmények, amelyek igazolják az érintett személynek az üldöztetéstől való megalapozott félelmét.

Ezen elemzés keretében a Bizottság kiemeli különösen, hogy mind a menekült jogállás nyújtásának szakaszában, mind pedig a fenntartásának kérdésére vonatkozó vizsgálat szakaszában az értékelés ugyanazon kérdésre vonatkozik, vagyis arra, hogy a megállapított körülmények az üldöztetés olyan veszélyét jelentik‑e, hogy az érintett személy egyéni helyzetére tekintettel megalapozottan félhet üldözési cselekmények tényleges elszenvedésétől. Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy az e veszély értékelésére szolgáló valószínűségi kritérium megegyezik a menekült jogállás nyújtásakor alkalmazott kritériummal.


1A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29‑i 2004/83/EK tanácsi irányelv (HL L 304., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
MIGRÁCIÓ