Internetcenzúra Európában és Európán kívül

2010.03.12. Jogi Fórum / Babanics Rita

Az állami internetcenzúra világszerte egyre nagyobb méreteket ölt, a civil jogvédő szervezetek a szólásszabadság utolsó bástyája elleni támadásként jellemzik a korlátozást. Az emberi jogok megsértése miatt számos civil szervezet tiltakozott, a demokrácia és egyben diktatórikus módszer ellen. Rövid összefoglaló.

Németország

2009 nyarán Németországban fogadták el Ursula von der Leyen, német miniszter-asszony a pedofil oldalakra tévedők hozzáférés korlátozására tett törvényjavaslatát. A törvényjavaslat visszavonására az Internetblokádok Elleni Munkacsoport (AK Zensur) kezdeményezésére létrehozott petíciót több mint 32 000-en írták alá A cél az volt, hogy a német kormány vonja vissza azt a törvényt, amely a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt (BKA) felhatalmazza feketelisták készítésére, illetve amely lehetővé teszi, hogy ezen összeállítások alapján az internetszolgáltatók blokkolják a tiltottnak minősített honlapokat. 2010 februárjában a szövetségi kormány úgy döntött, hogy visszásságai miatt nem fogja blokkolni a hozzáféréseket, hanem inkább újabb törvénytervezetet dolgoz ki. A dolog problémás része, hogy ártatlanok is a vádlottak padjára kerülhetnek egy becsempészett rosszindulatú kód, egy félrevezető link miatt, vagy éppen egyik munkatárs „tréfájából”.

Franciaország

2010. január elején lépett hatályba Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök által szorgalmazott HADOPI jogszabály, mely szerint a kreatív online tartalmak illegális letöltői és terjesztői a második írásos figyelmeztetés után, harmadik alkalommal már egy évre internetkapcsolat megvonással, de akár három év szabadságvesztéssel is számolhatnak. Ellenzői szerint a törvény nem csak a szórakoztató ipar követeléseit teljesíti, hanem remek eszköz az állampolgárok elhallgattatására, a szabad véleménynyilvánítás korlátozására. A szerzői jogdíjak problematikáját alig oldaná meg, sokkal inkább a kiadókat segítené.

Olaszország

A Silvio Berlusconi elleni merénylet nem várt következményeket hozott Olaszországban: mivel egy olyan Facebook-oldalon, melyet a támadó szimpatizánsai hoztak létre, két nap alatt közel százezer látogató járt, ezért az olasz kormány egy olyan javaslat előkészítésén dolgozik, mely az internethasználat kereteinek szigorítását célozza. A szigorítás mellett érvelő kormánypárti képviselők azt hangoztatják, hogy a szellemileg zavart Massimo Tartaglia azért követte el tettét, mert a miniszterelnök elleni gyűlölet sok nyilvános terepet talált magának, s a gyűlölködők a közösségi támogatás által igazolhatónak látnak egy ilyen súlyos bűncselekményt. A Facebook, melyet sok kritika ért, hogy  helyet adott ilyen jellegű tartalmaknak is, a felháborodás hatására eltávolította az „Öld meg Berlusconit” címmel futó oldalt: „Az erőszak hirdetése, vagy megfélemlítő tartalmak közlése tilos a Facebookon” – áll a cég közleményében.

Ugyanakkor még Berlusconi pártjában is akadnak olyanok, akik nem értenek egyet az internetes szabadság ilyenfajta korlátozásával és a hisztérikus, kapkodó lépésekkel. Gianfranco Fini, a képviselőház elnöke a következőket nyilatkozta: „Óvakodjunk a „Kína-szindrómától”, a preventív cenzúra kísértésétől. Egy őrült tette – illetve azok ostobasága, akik dicsőítik cselekedetét – távolról sem teheti vita tárgyává jogunkat a szólás szabadságához.” Hasonlóképp vélekedik az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (UDC) vezetője, Pierferdinando Casini is: „Az Egyesült Államokban Obama folyamatosan kap internetes fenyegetéseket, de mégsem jut eszébe senkinek, hogy netcenzúrát vezessen be” – jelentette ki a képviselő kedden, Maroni felszólalására reagálva a parlamentben.

Fehéroroszország

Internetcenzúrát vezet be Alexander Lukasenko fehérorosz elnök. Idén július 1-től a szolgáltatók kötelesek minden internetkapcsolattal rendelkező személyről nyilvántartást vezetni. Lukasenko egy közvetlenül neki alárendelt elemzőközpontot is felállított. Ez a központ dönt arról, hogy mely internetes oldalakat kell elérhetetlenné tenni, de határoznak arról is, hogy ki milyen néven hozhat létre weboldalt. Ellenzéki aktivisták szerint Lukasenko nyílt támadást intézett a szólásszabadság utolsó bástyája ellen. Fehéroroszországban nincsen az államhatalomtól független tévé és rádió, még a független lapokat is betiltották.

Kína

Jelentősen kibővítik az Arany Pajzsnak is nevezett kínai online tűzfal funkcióit. A hatóságok a pornográf anyagok terjesztésének megnehezítésére hivatkoznak, ezekért fejpénzt is fizetnek. Peking az internetet cenzúrázó rendszer fejlesztésén túl új módszerekkel igyekszik növelni a hatékonyságot. Az egyik ilyen módszer, hogy minden tiltott vagy annak minősülő pornóoldal bejelentője átszámítva akár 1000 euró jutalmat is kaphat. A kínai internetes rendőrség szoftvere alighanem egyedülálló a maga nemében mind a funkcióit, mind pedig az ellenőrzött webes felület tekintetében. Az Arany Pajzsot arra használják a helyi netrendőrök, hogy blokkolják az államnak nem tetsző politikai, vallási vagy éppen egyéb tartalmú honlapokat és szolgáltatásokat. A feketelistára felkerült a Twitter, a YouTube és a Facebook is. Több mint 9000 kínai oldalt tiltottak be és 1,5 millió büntetendő fotót, illetve szöveges anyagot távolítottak el az internetről. Az eljárások során 5400 gyanúsítottat vádoltak pornográf anyagok terjesztésével, ez négyszer annyi, mint 2008-ban. A hatóságok összesen több mint 4000 eljárást kezdeményeztek és ebben nagy szerepük volt a jutalmat remélő bejelentőknek. A lakossági bejelentések 86 százaléka olyan szerverekre vonatkozott, amiket kínai állampolgárok külföldön üzemeltettek. A Fénylő Kard (a kínai közbiztonsági minisztérium nyolc másik szaktárcával közösen elindított akciójának fedőneve) célja a Kínában működő "elkövetők felkutatása és forgalomból való kivonása".

Ausztrália

Az ausztrál távközlési miniszter, Stephen Conroy által tavaly bejelentett internetcenzúra alkalmazását tartalmazó tervezet valósággá vált: állami tűzfal mögé került egész Ausztrália. A program célja nem más, minthogy tartalomszűrésre kötelezze az internetszolgáltatókat: a gyermekek védelmében hozott intézkedés alapján a kontinensnyi ország egész területéről korlátozzák a hozzáférést a fiatalok számára károsnak ítélt – erőszakot vagy pornográfiát tartalmazó – weboldalakhoz. A 2005-ben korábbi szervezetek egyesülésével létrejött Ausztrál Kommunikációs- és Médiafelügyeleti Hatóság (ACMA) saját hatáskörben dönt a szűrendő weblapokról. Egyes hírek szerint kétféle engedélyezett tartalom előkészítése zajlik: egy a felnőtteknek és egy a gyermekek számára.

Az ACMA lekapcsolt jó néhány, a Wikileaks nevű online médiumra mutató hivatkozást. Az oldal arról híres, hogy nyitott minden olyan információra – az üzleti titkoktól kezdve a vallási ügyeken át a politikai témákig – , amelyek a közösségre tartozhatnak, de „bizonyos érdekek” egyébként nem engednének nyilvánosságra kerülni (valamint nyilván komoly peres ügyek kerekednének azok publikálásból.) A médium mostani részleges feketelistára helyezése mögött az áll, hogy az oldal – híven filozófiájához – 2008 decemberében felfedte a dán kormány által cenzúra alá helyezett összesen 3863 weblap titkos listáját, az ACMA az erre mutató linkek elérhetőségét tiltotta meg. A kormány mindemellett 11 ezer ausztrál dolláros (1 millió 700 ezer forintos) napi bírsággal sújtja majd azokat, akik saját weboldalukon hivatkozást tesznek közzé a cenzúrázott szájtokra.

Válaszként a február 10-én megkezdett akció keretében az Anonymous csoport (amely korábban a szcientológiai egyháznak is hadat üzent) most az ausztrál kormányt vette célba. A csapat önkénteseinek akciója miatt elérhetetlenné vált ország parlamentjének honlapja, amit túlterheléses (DDoS) támadással bénítottak meg, Kevin Rudd miniszterelnök honlapját pornóképekkel szórták tele, de más kormányzati weboldalakat is ostromolnak. A hackerek emellett pornóképeket tartalmazó levélszeméttel árasztják el a képviselők elektromos postaládáit, telefonhívásokkal zaklatják őket, és fekete hátterű faxokat küldenek a hivatalokba. A 4chan.org fórumoldalon szerveződött csoport nem rendelkezik hivatalos tagsággal, így a szó szoros értelmében vett vezetői sincsenek: az akcióban az vesz részt, aki akar.

Magyarország

A magyar alkotmány hangsúlyozottan védi a szólásszabadságot, az információhoz való hozzáférést és a személyes adatok titkosságát. Az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) 2002-ben közzétette terveit az internet szabályozására. Szándéka az volt, hogy az offline és online újságokra ugyanazok a jogok és kötelezettségek legyenek érvényesek, tehát a helyreigazításra vonatkozó szabályozások is, mint más médiákra. Az ORTT támogatta továbbá egy olyan szűrőrendszer alkalmazását, amely védené a kiskorúakat káros hatású tartalmaktól, és szintén támogatta az "értesítés és törlés" jellegű intézkedéseket az interneten. Ugyanakkor a Testület szerint azok az internetszolgáltatók, amelyek ingyenes weboldal-elhelyezést kínálnak, nem tehetők felelőssé a náluk elhelyezett tartalomért. Kivéve azt az esetet, amikor tudomásuk van törvénysértő tartalom elhelyezéséről, és mégsem intézkednek. Ezt az elképzelést több hivatalos szerv, valamint nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támogatták, többek között a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is. A 2001 júniusában elfogadott Távközlési Törvény együttműködésre kötelezte az ISP-ket azokkal a szervezetekkel, amelyeknek joguk van a titkos információgyűjtésre. Kötellezettséget fogalmazott meg arra is, hogy saját költségvetésükből vásárolják meg azokat a technikai eszközöket, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyűjtést. A szolgáltatóknak legalább hat hónapig meg kell őrizniük az adatforgalom adatait. A módosított Büntető Törvénykönyvet 2001 végén fogadta el a parlament, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni az engedély nélküli számítógép-behatolást. (300/C.§) A jogszabály az olyan információk közzétételét is tiltja, amelyek segítséget nyújtanak bűncselekmények elkövetéséhez.

Cyber-bűnözés Elleni Hálózat

Az Európai Bizottság elfogadta a cyber-bűnözés elleni általános politikát, azzal a céllal, hogy felhívja erre a bűncselekménytípusra a tagállamok figyelmét. Az Eurojust célja, hogy ezen bűncselekménytípus jobb fel- és megismerését még inkább elősegítse, miközben kiaknázza a súlyos bűnözés elleni küzdelemben betöltött előnyös pozícióját. A Bizottság politikája egyben lehetőséget nyújt az Eurojustnak arra, hogy hangsúlyozza a cyberbűnözéssel – így például az internetes gyermekpornogáfiával, gazdasági bűncselekményekkel és terrorista cselekményekkel – szembeni küzdelemben nyújtott tevékenységét. 2007-ben az Eurojust útjára indította azon kezdeményezését, hogy kiépítse a cyber-bűnözés ellen küzdő ügyészek, bírák és kontaktpontok hálózatát. Az Eurojust 2008-ban stratégiai értekezletet szervez a cyber-bűnözésről, az összes tagállam kontaktpontjának részvételével. Ennek az értekezletnek a célja az ezen a területen dolgozó szakemberek állandó hálózatának megteremtése. Magyarország 2001 novemberében aláírta az Európa Tanács cyber-bűnözésről szóló megegyezését.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
INTERNET
ORTT
TÁVKÖZLÉS
ALAPJOGOK