Egy súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérő kálváriája - A strasbourgi bíróság döntést hozott egy magyarországi menekültügyben

2010.03.17. Jogi Fórum / Magyar Helsinki Bizottság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt. Nemzetközi szervezetek és jogvédők szerint a görög menekültügyi rendszer jelenleg képtelen a feladatainak ellátására.

Az afgán fiú kisgyerekként menekült el Afganisztánból a háború borzalmai elől. 2007-ben Görögországba került, ahol évekig embertelen viszonyok között, hajléktalanként élt. A görög hatóságok többször is rendkívül rossz körülmények között fogva tartották, a rendőrök többször bántalmazták. Megfelelő gondoskodás és egészségügyi ellátás hiányában utcagyerekként az életét is veszélyeztető, súlyos betegséget kapott. Több európai országot megjárva végül 2009 végén, legyengült állapotban jutott el Magyarországra, s itt menekültstátuszt kért. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az európai uniós menekültügyi szabályrendszer ún. dublini eljárásának alkalmazásával idén januárban arról döntött, hogy a fiút vissza kell küldeni Görögországba, mivel ott lépett be az Unió területére, a görög hatóságoknak kell döntenie menedékjogi kérelméről.

Az afgán fiú átadásának elrendelése előtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban azt nem vizsgálta meg érdemben, hogy görögországi lakhatása és orvosi kezelése biztosított-e. Mindez ellentmond a BÁH 2008 áprilisában – a Helsinki Bizottság megkeresésére – adott tájékoztatásával, amely szerint az uniós jogszabályok alkalmazása, így az ún. dublini eljárás során is körültekintően, az emberi jogok tiszteletben tartásával jár el.

Az átadás megakadályozása érdekében a Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és azzal érvelt, hogy a BÁH döntésének végrehajtása esetén fennáll a reális veszélye annak, hogy az afgán fiú embertelen, megalázó bánásmódnak lesz kitéve Görögországban, hiszen a kezelést és gondoskodást igénylő fiú visszaküldése visszafordíthatatlan következményekkel járt volna.

A strasbourgi bíróság 2010. február 26-án ún. ideiglenes intézkedésében arra kötelezte a magyar államot, hogy függessze fel az afgán kiskorú menedékkérő visszaküldését, amíg a Bíróság az ügyet megvizsgálja.

Ugyan a strasbourgi bíróságnak ez volt az első ilyen döntése magyarországi menekültügyben, más országok esetén volt már erre példa. Az elmúlt években többször döntöttek arról uniós tagállami bíróságok is (köztük a Fővárosi Bíróság), hogy a menedékkérők – különösen nők, gyermekek, betegek – visszaküldése Görögországba a menekültügyi rendszer hiányosságai és a rettenetes körülmények miatt embertelen és megalázó bánásmód veszélyével jár, és ezért nemzeti és nemzetközi emberi jogi előírásokat sért. A magyar BÁH gyakorlatával ellentétben jelenleg számos EU-tagállam nem küldi vissza a legkiszolgáltatottabb menedékkérőket Görögországba.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal március 3-án arról tájékoztatta a Helsinki Bizottságot, hogy eltekint az afgán fiú visszaküldésétől és a menedékkérelmet érdemi eljárás során vizsgálja.

Háttérinformáció

Az évente közel 20.000 menedékkérővel megbirkózni képtelen görög menekültügy helyzete lesújtó. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és számos európai civil szervezet is kifogásolta azt, hogy a kérelmezők döntő többsége számára még a legalapvetőbb ellátást (orvosi kezelés, elhelyezés, élelmezés) sem biztosítják. A menedékkérelmek benyújtása irreálisan nehéz, elbírálásuk sokszor tolmács nélkül lefolytatott meghallgatások után, az európai minőségi elvárásoknak nem megfelelő eljárásban dől el. A görög hatóságok a benyújtott menedékkérelmek szinte 100%-át elutasítják. Számos beszámoló szól a görög rendőrség menekültekkel szembeni brutalitásáról. 2009 novemberében menekülteket segítő európai civil szervezetek hivatalos panaszt tettek az Európai Bizottságnál, hogy az uniós jogszabályi rendelkezések megsértése miatt indítson jogsértési eljárást az Európai Közösségek Bírósága előtt Görögországgal szemben.

Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentése →

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának álláspontja →

A Human Rights Watch jelentése →

A Magyar Narancs is foglalkozott egy afgán menedékkérő család viszontagságaival az ún. dublini eljárásban hozott görögországi átadásuk kapcsán 2009 májusában →

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
ENSZ
EURÓPAI UNIÓ
HELSINKI BIZOTTSÁG
MIGRÁCIÓ
EURÓPA TANÁCS