Hitelplafon-rendelet

2010.03.18. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Március 1-jével szigorúbbak lettek a lakossági hitelezés szabályai, így ezentúl nagyobb önrész vállalása mellett igényelhető ingatlan és gépjármű hitel.

A 361/2009. számú kormányrendelet két ütemben vezeti be a lakossági hitelezés korlátait, mellyel a hitelfelvevők további eladósodását igyekszik akadályozni, ugyanakkor a társadalom újabb rétegeit zárja ki a hitelezhetőségi körből. Az új szabályozás alapján a kevés jövedelműek, illetve a kistelepülésen élők is rosszabb helyzetbe kerülhetnek a „hitelezési ranglistán”, és a jövőben a hitelképesség vizsgálata is szigorúbbá válik.

A rendelet hatálya azokra a szerződésekre terjed ki, melyeket a hitelnyújtó a Magyar Köztársaság területén természetes személyek részére folyósít és a szabályok a pénzügyi lízingszerződésekre is irányadóak.

A 2010. március 1-jétől hatályba lépett szabályok a körültekintő lakossági hitelezés feltételeit hivatottak szabályozni, s ennek keretében meghatározzák a fedezet és a maximálisan nyújtható hitel arányát. A jogszabály elsősorban a forint és euró alapú hiteleket népszerűsíti, mivel ezek felvétele esetén kínálja a legkedvezőbb hitelezhetőségi rátát.

Az ingatlanra alapított, jelzálog fedezet mellett nyújtott forinthitel felvételénél a hitel összege nem haladhatja meg a fedezeti ingatlan forgalmi értékének a 75%-át, pénzügyi lízingnél a 80%-át. Az euró alapú hiteleknél – és az euróhiteleknél - az iménti arány csak 60%, pénzügyi lízingnél 65% lehet. A legkisebb hitelezhetőséget a más pénznemben meghatározott devizahitelek kínálják, mivel esetükben a hitel/fedezet arány legfeljebb 45%, pénzügyi lízingnél 50%.

Abban az esetben, ha egy hitelnyújtó ugyanannak a személynek több pénznemben nyújt hitelt egyazon ingatlannak a fedezete mellett, akkor a fent körülírt limitek közül a legalacsonyabb lesz irányadó.

A gépjárművásárlásra nyújtott hiteleknél a finanszírozási arány az ingatlanhiteleknél leírtak szerint alakul, ám további fontos megkötése a rendeletnek, hogy a hitel futamideje – szerződéskötéskor - nem lehet több 84 hónapnál.

A kormányrendelet alkalmazása alól kivételt képez:

  • az a szerződés, melyet a kormányrendelet hatályba lépést megelőzően kötöttek;
  • a hatálybalépéskor már meglévő hitel módosítása, átütemezése;
  • ugyanazon hitelnyújtónál igényelt „mentőhitel”;
  • a kézizálog fedezetű kölcsön nyújtása;
  • értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsön;
  • állami kezességvállalás mellett nyújtott lakáscélú kölcsön;
  • s egyes – a rendeletben meghatározott - speciális konstrukciók

A kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételein túl külön cím alatt rendezi a hitelképesség vizsgálatáról szóló általános követelményeit, ám a jogszabály erre vonatkozó paragrafusai csak 2010. június 11. napjától alkalmazandók. A rendelet alapján a hitelnyújtók a jövőben kötelesek belső szabályzatukban hitelezőségi limitet számítani az egyes hiteltípusok vonatkozásában, s ez képezi majd alapját a hitelképességi vizsgálatnak. A hitelezhetőségi limit tehát egy forintban meghatározott maximális havi hiteltörlesztési képességet kifejező összeg, melyet a hitelnyújtó határoz meg pontosan a saját szabályzatában előírtak szerint. A forintban kifejezett maximális törlesztési képesség ugyan nincsen a jogszabályban limitálva, a devizahitelek esetében mégis az alábbiak megkötésekkel él a rendelet: euró alapú ügyletnél – és euróhitelnél - a havi törlesztés mértéke legfeljebb a forintban meghatározott hitelezőségi limit 80%-a lehet, míg más devizahitelnél 60%. A hitelnyújtó vállalkozások szabályzatukban azt is kötelesek lesznek meghatározni, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hiteleket, milyen jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját fogadják majd el.

A jogszabály 2010. június 11. napjától hatályba lépő rendelkezései alapján olyan hitel felvételére nem lesz lehetőség, ahol kizárólag a fedezeti ingatlan alapján történik majd az elbírálás. A hitelnyújtónak a továbbiakban arról is kell majd gondoskodnia, hogy az ügyfélnek – már a kölcsönkérelem benyújtásának alkalmával – kézhez kapják a „Túlzott eladósodottság kockázatairól” szóló tájékoztatót. A rendeletben foglaltak betartását a későbbiekben a PSZÁF rendszeresen ellenőrizni fogja.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
JOGALKOTÁS
PSZÁF