Alkotmányos a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2010.03.24. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) március 23-án hozott határozatában alkotmányosnak minősítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt.

Az Alkotmánybíróság (Ab) március 23-án hozott határozatában már másodszor fog­lalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényi szabályozásával.

Első ízben 2008. december 15-én hozott 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával meg­semmisítette azt a törvényt, amely különböző nemű és azonos nemű párok számára egységesen szabályozta a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és mögöttes jogként a há­zasságra és a családra vonatkozó összes jogszabályt megfelelően alkalmazni rendelte. A döntésnek az alapvető indoka az volt, hogy különneműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasság megkettőzését, „leértékelését” jelentette volna. Ezután a törvényhozó újraalkotta a törvényt, de most már csak azonos neműek számára te­szi lehetővé bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Erre a kapcsolatra – néhány fontos kivétellel – szintén a házasságra, házastársakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ezzel a törvénnyel szemben kilenc indítvány érkezett, a korábbiakhoz nagyon ha­sonló kifogásokkal (házasság intézményének kiüresítése, gyengítése, negatív példa­mutatás, gyermekjogok veszélyeztetése). Új elemként egy indítvány mulasztásra is hivatkozott az anyakönyvvezetők lelkiismereti- és vallásszabadságával összefüggés­ben, mivel nem tagadhatják meg a közreműködést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében. Most elfogadott döntésében az Ab a hatályos szabályozás alkotmá­nyossága mel­lett foglalt állást. A többségi határozat indokolása rámutat: a házasság és a család intézményének alkotmányos védelme nem zárja ki, hogy a jogalkotó más, a házas­sághoz hasonló funkciójú párkapcsolati formákat is védelemben részesítsen. Döntése során figyelemmel volt a társadalmi tendenciákra, igényekre, a hagyomá­nyos házas­ság- és családformák változására, a párkapcsolati formák szabad megvá­lasztásának jogára.

Az Ab megerősítette: az azonos neműek számára az elismerés igénye — mivel ők házasságra nem léphetnek — az emberi méltósághoz való jogból levezethető. A kizá­rólag azonos nemű személyek által létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat nem je­lent konkurenciát a különneműek házasságának, ez a kapcsolat nem üresíti ki és nem értékeli le a házasság intézményét. Az Ab hangsúlyozta ugyanakkor, a jogalkotónak lehetősége van arra, hogy – ha ez indokolt – a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot eltérően szabályozza. Így különösen nem kizárt, hogy a házasság, illetve a család védettségi szintjét további előnyök nyújtásával növelje.

A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos neműekre szűkítése folytán az Ab most már nem találta alkotmányellenesnek a szabályozás módját, tehát a házasságra, há­zastársakra vonatkozó szabályok háttérjogi alkalmazásának elrendelését sem. Az Ab lényeges különbségként értékelte a fenntartott különbségeket (például az örökbefo­gadás, a névviselés, a humán reprodukciós eljárás terén).

Az Ab szerint nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség­nek, hogy az anyakönyvvezetők nem tagadhatják meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezését. Nincs alkotmányos ok arra, hogy a közhivatalt viselő anyakönyv­vezető pusztán a párok szexuális beállítottsága miatt megtagadhassa a közreműkö­dést.

A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók párhuzamos in­dokolást, Balogh Elemér, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybírók pedig külön­véleményt csatoltak.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
CSALÁDJOG
ALAPJOGOK