Tovább gyűrűzik a chicagói holokausztper - Újabb keresetet nyújtottak be, ezúttal magyar bankok ellen

2010.03.29. MTI

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva csütörtökön újabb keresetet nyújtott be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatainak és örököseinek egy csoportja, ezúttal több - köztük magyarországi - bank ellen.

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva csütörtökön újabb keresetet nyújtott be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatainak és örököseinek egy csoportja, ezúttal több - köztük magyarországi - bank ellen.

A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont.

Az OTP Bank médiakommunikációs osztálya, a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya, valamint az MKB és az Erste Bank is azt közölte szombaton, hogy a pénzintézet nem kapott keresetlevelet, ezért érdemben nem tud nyilatkozni.

Az Unicredit Bank kommunikációs osztálya vasárnap tudatta: a Creditanstalt Rt., amely ma Unicredit Bank néven ismert, 1990-ben jogelőd nélkül jött létre, vagyis nem jogutódja a perben érintett Creditanstalt Banknak, ebben az esetben tehát pusztán névazonosságról van szó.

A chicagói per felperesei, "a banki lopás holokausztáldozatai" 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg.

A perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.

A kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a nácik által megkezdett genocídium befejezésére. Gondoskodtak a zsidó közösségek fizikai megsemmisítéséről részben vagy egészben: lehetetlenné tették a holokauszt túlélőinek és örököseiknek, hogy valaha is visszatérjenek otthonukba vagy üzleti tevékenységükhöz az egykori Nagy-Magyarország területén.

A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet 25, többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében nyújtották be, felsorolva milyen értékekkel rendelkeztek: vagyonos üzletembereket, kereskedőket és bankárok fosztottak meg személyes és üzleti vagyonuktól.

Feldmájer Péter: Jogos lehet a magyar bankok elleni per

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el - mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.

A tulajdonjog szerinti igények nem évülnek el, a bankok kötelesek helyt állni a náluk letétbe helyezett vagyontárgyakért - más kérdés, hogy a beperelt bankok mennyire tekinthetők jogutódoknak - fogalmazott Feldmájer Péter, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bank felelőssége viszont teljesen egyértelmű a letétekért.

Mint közölte: az 1944-es kormányrendelet szerint kötelessége volt minden zsidó embernek a nála lévő vagyont banki letétbe helyezni, az aranyat és egyéb vagyontárgyakat pedig tovább kellett adni aztán a Magyar Nemzeti Banknak.

Az ilyen, letétbe helyezett vagyontárgyakért indított per "eredményes és igazságos lehet". Az örökösnek megbízható dokumentummal bizonyítania kell, hogy örökhagyói banki letétet helyeztek el. Általánosságban azonban nem, csak konkrét vagyontárgyakért lehet perelni - hangsúlyozta.

Feldmájer Péter kitért arra, hogy magyar bíróságok néhány esetben döntöttek már letétbe helyezett vagyontárgyak visszaadásáról, így a Sigray-örökösök visszakaptak néhány festményt, és tatabányai, nagykőrösi örökösök is hozzájutottak vagyontárgyaikhoz.

A Mazsihisz elnöke utalt arra, hogy az Egyesült Államokban, Floridában is volt már a mostanihoz hasonló per, amely végül egyezséggel zárult. Arra a kérdésre azonban, hogy a mostani per miért az Egyesült Államokban zajlik, úgy válaszolt: ezt mástól kellene megkérdezni. Feldmájer Péter rámutatott: a banki letétbe helyezett és örökös nélkül maradt vagyontárgyak esetében Magyarországon a kormányzat és a zsidó közösség képviselői között nem született eddig egyezség. Ez egy húsz éve húzódó hosszú folyamat - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy legutóbb 2007-ben született egy megállapodás a magyar kormány és a Mazsihisz között, ez azt tartalmazza, hogy a magyar kormány a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványnak (Mazsök) öt év alatt 21 millió dollárt ad át, amelyet a szociálisan rászoruló holokauszttúlélők egészségügyi, szociális ellátására kell fordítani. Az összegből a Magyarországról elszármazott, magyar ajkú holokauszttúlélők is részesülhetnek. Magyarországon 10-11 ezer ember kapott eddig fejenként, évente 30 ezer forintot - folytatta.

A magyarországi zsidóságnak juttatott holokauszt miatti kárpótlásról szólva megjegyezte: a Mazsökön keresztül folyósítottak nyugdíj-kiegészítést, és az élet elvesztéséért is kaptak a meggyilkoltak testvérei, valamint gyermekei egyösszegű kártérítést a rendszerváltás utáni kárpótlási folyamat részeként. Ez utóbbiban Magyarország egyedülálló az egész világon, mert a meggyilkolt zsidó emberekért sehol másutt nem fizettek a kormányok - tette hozzá a Mazsihisz-elnök.

Feldmájer Péter emlékeztetett arra, hogy akiket a holokauszt alatt, öltek meg azok hozzátartozói 300 ezer forintot kaptak az 1990 utáni kárpótlás során. Négy kormányzati cikluson keresztül folytak a tárgyalások, háromszor volt a holokauszt során meggyilkoltak hozzátartozóinak kárpótlása az Alkotmánybíróság előtt, és az ügy végül a Medgyessy-kormány alatt zárult le. Az elveszett vagyontárgyak után is adott a magyar állam kártérítést a meghatározott kárpótlási rendszer alapján. Az érintettek ugyanis kérhettek kártérítést, ebben az esetben az elveszett vagyon 5-10 százalékát kapták meg az államtól. Ezenkívül dönthettek az utódok a pereskedés mellett is, abban a reményben, hogy a vagyon teljes értékét visszakapják.

Kapcsolódó cikkek:

A magyar holokauszt áldozatainak örökösei perlik a MÁV-ot a chicagói bíróságon →

Chicagói holokausztper - Meghallgatást tart a chicagói bíróság április 22-én - A MÁV amerikai jogi képviselőt keres →

  • kapcsolódó anyagok
KÁRTÉRÍTÉS
USA
HOLOKAUSZTPER