Személyhez fűződő jogok az új Ptk.-ban - Újdonságok az új Kódexben - 4. rész

2010.03.29. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az új kódex a hatályos generálklauzulából indul ki: az ember méltósága, a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak és e jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ez alapján valamennyi, külön nem nevesített személyhez fűződő jog is védelem alatt áll.

A jogalkotói koncepció szerint az új szabályozás általános jelleggel – a fogalmak meghatározása nélkül – védi a személyhez fűződő jogokat, azokat tartalommal azonban a bírói gyakorlatnak kell megtöltenie. A jelenlegi szabályozásnak megfelelően az új Ptk. is rögzíti az élet, a testi épség, az emberi méltóság, az egészség védelmét, a névviselés jogát, a jóhírnév védelmét, a képmással, hangfelvétellel visszaélés tilalmát, a titokvédelmi, a személyes adatokat érintő és a kegyeleti jogok védelmének szabályait.

A szabályozás kiegészül a fogyatékos személyek jogvédelmének, a természet védelméhez és az egészséges környezethez való jog, a magánélet tiszteletben tartásához és a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog személyiségvédelmi szabályaival. A kódex kimondja, hogy a személyhez fűződő jog megsértését jelenti, ha valakit fogyatékossága miatt ér hátrány, ha a természet és az egészséges környezet védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegik, ha az a társadalom, annak csoportjai vagy a személyek életkörülményeinek romlásában kifejeződő sérelem bekövetkezését okozza. Kimondja továbbá, hogy mindenkinek joga van a magánélethez és a családi kapcsolatainak tiszteletben tartásához és e jog megsértését jelenti – expressis verbis – a magánéletbe és családi kapcsolatokba való minden önkényes, illetéktelen beavatkozás. Az új Ptk. szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a bíróság előtti eljárás tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogra is. A bíróság előtti eljárás befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit figyelembe véve határozható meg. De nem hivatkozhat az eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a személy, aki magatartásával, illetve mulasztásával az eljárás elhúzódásához maga is hozzájárult.

Pontosabb lett a jogszabály szövege a hatályoshoz képest: a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a személyes adatok védelmére és jogsértést jelent a személyes adat jogosulatlan kezelése (különösen annak megszerzése, illetéktelen személlyel való közlése vagy nyilvánosságra hozatala). Az új kódex szabályai szerint a kép és hangfelvétel készítéséhez akkor nincs szükség az érintett hozzájárulására, ha tömegfelvételről van szó, vagy ha nyilvános közszereplésen vagy közhatalom nyilvános gyakorlása során készült a felvétel, ha azt nem visszaélésszerűen használják fel. Nincs szükség a hozzájárulásra akkor sem, ha a képmás vagy hangfelvétel elkészítésére vagy felhasználására közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet és a felhasználása sem visszaélésszerű. Azonosítás céljából készült felvétel esetén az elhunyt személy hozzátartozójának beleegyezésére sincs szükség. Újdonság, hogy a büntetőeljárás eredményessége érdekében kivételesen - ha a bizonyíték másként nem szerezhető meg - a sértett és a tanú képmása, hangfelvétele is felhasználható azonosításuk érdekében.

A magántitokhoz való jog körében a magántitok fogalma alatt - az üzleti titok és a levéltitok mellett - a hivatásbeli és az elektronikus hírközlési titkot is érteni kell. Az új Ptk. az üzleti titok speciális fajtájaként – annak nevesítése nélkül – biztosítja a know-how védelmét: az üzleti titok megsértésének minősül az is, ha az azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet vagy tapasztalatot, illetve ezek összeállítását a jogosult hozzájárulása nélkül - a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon - szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra, feltéve, hogy az ismeret nem közismert vagy az ismeret tárgykörébe tartozó tevékenységet folytató személyek számára nem férhető könnyen hozzá, és vagyoni értéket képvisel, valamint, az ismeret titokban tartása érdekében a jogosult megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve igénybe vett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján, vagy harmadik személytől, jóhiszeműen, ellenérték fejében való szerzéssel jutott hozzá.

A személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazható szankciórendszer egyaránt tartalmaz objektív (azaz nincs szükség a felróhatóság meglétére és a jogsértő a szankciót csak abban az esetben háríthatja el, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt) és szubjektív szankciókat (mely függ a jogsértő felróhatóságától). Objektív szankciók - melyet a sérelmet szenvedett személy a jogsértés ténye alapján, az eset körülményeihez képest követelhet - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, elégtétel adása – a jogsértő költségén - megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett, a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása, valamint új elemként a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése. Ide kapcsolódik a kegyeleti jogok megsértésének azon részletszabálya, miszerint a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármely örökös kérheti, valamint több örökös egymás közötti viszonyában az elvont vagyoni előnyt úgy kell megosztani, mintha a meghalt személy hagyatékából részesednének. Kikerült a szankciók közül ugyanakkor a gyakorlatban ritkán alkalmazott közérdekű bírság jogintézménye. Továbbra is fennmarad azonban a valótlan tény állításával, híresztelésével kapcsolatos sajtó-helyreigazítás azzal az időszerű pontosítással, hogy annak szabályait az internet útján közzétett közleményben történő jogsértésre is alkalmazni kell.

A bírói gyakorlatot törvényi szintre emelve az új szabályozás biztosítja, hogy ne fenyegesse az újságírót vagy a szerkesztőséget sajtó-helyreigazítás, ha nyilvános rendezvényről, a forrás megjelölésével, szöveghű idézet formájában tudósít, vagy ha a számára adott nyilatkozatot tesz közzé, vagy hivatalos eljárásokról, döntésekről vagy határozatokról számol be, hiszen a sajtó a közlés korrekt voltáért tartozik felelősséggel és nem az idézett mondatok valódiságtartalmáért. A jogalkotó különbséget tesz az etikátlan, illetve a kifejezetten jogellenes magatartásra és a korrekt sajtótudósításra vonatkozó szabályozás között: ha a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy jó hírnevét a sajtó a közhatalom gyakorlásával, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben sérti meg, a sajtó-helyreigazítás, a sérelemdíj megítélése és a kártérítés kizárt, ha a sajtó bizonyítja, hogy a jogsértés nem szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt történt. (Természetesen emellett a közszereplő magánélete, nem közéleti megnyilvánulása bárki máséval azonos védelemben részesül.)

Szubjektív szankcióként vezeti be az új kódex - a nem vagyoni kártérítés helyett – a sérelemdíj, mint a személyhez fűződő jogok megsértése közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetést. A hatályos jog lényegében tényleges hátrány bizonyítását követeli meg a sértettől a nem vagyoni kár feltételeként. Ez sokszor megoldhatatlan, hiszen a személy társadalmi komfortérzete, életminősége, külső megjelenése olyan módon is szenvedhet hátrányt, ha azt kizárólag belső traumaként, mentális, lelki behatásként éli meg anélkül, hogy az bármilyen költséggel vagy tényleges kárral járna. A sérelemdíj megfizetésére kötelezésnek azonban nem feltétele annak bizonyítása, hogy a jogsértés valamilyen hátrányt okozott. Egyéb kérdésekben (pl. a kötelezett személy meghatározása, vagy a kimentés módja) viszont a kártérítési felelősséggel azonos szempontok merülnek fel. A felelősség alóli kimentésre a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályait rendeli alkalmazni (akkor is, ha a jogsértést szerződésszegéssel okozták). A szabályozás tehát egységes kimentési mércét biztosít. A kódex megdönthetetlen vélelmet állít fel arra nézve, hogy minden személyiségi jogsértés szükségképpen valamilyen hátrány elszenvedésével jár. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset összes körülményeire - a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg. A sérelemdíj iránti igény nem ruházható át és nem örökölhető, valamint az egyes szellemi alkotások, teljesítmények létrehozóit megillető személyhez fűződő jogok megsértése esetén is alkalmazni kell. A sérelemdíj iránti igény érvényesítése mellett a sértett a személyhez fűződő jogainak megsértésével neki jogellenesen okozott vagyoni károkért az általános szabályok szerint kártérítést is követelhet.

Az a fél, akinek a bíróság előtti eljárás tisztességes lefolytatásához való jogát az eljárt bíróság megsértette, objektív szankciót nem követelhet, azonban sérelemdíjra és kártérítésre igényt tarthat, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.

A személyhez fűződő jogokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak személyesen lehet érvényesíteni (korlátozottan cselekvőképes személy saját maga is felléphet). A természet védelméhez és az egészséges környezethez való jog megsértése miatti, sérelemdíj iránti keresetet az ügyész terjeszthet elő, a megítélt sérelemdíjat pedig a környezetvédelmi alap részére kell megfizetni. A közhatalmi jogkörben eljáró személy által megsértett a személyhez fűződő jogait a közhatalmi tevékenységért felelős jogi személlyel, bírósági jogkörben eljáró személy esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával szemben érvényesítheti.

A személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályok 2010. május 1-jén lépnek hatályba.

Kapcsolódó cikkek:

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 1. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 2. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 3. rész →

Öröklési jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 5. rész →

Az alapítvány jogi szabályozása az új Ptk.-ban - 6. rész →

Az új Polgári Törvénykönyvről →

Konferenciák az Új Polgári Törvénykönyvről →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK
FOGYATÉKOSÜGY