Földvásárlási stop - Magyarország kéri a földvásárlási moratórium 3 éves meghosszabbítását Brüsszeltől

2010.03.30. BruxInfo

Előreláthatóan még a jelenlegi kormány fogja átadni Brüsszelben azt a szakmai anyagot, amelyben Magyarország részletesen meg kívánja indokolni, miért kéri a földvásárlási moratórium három évvel történő meghosszabbítását – közölte a BruxInfo kérdésére hétfőn Gráf József, az agrártárca vezetője.

Az agrártárca javában konzultál a hazai agrárszervezetekkel arról a beadványról, amelyben egyelőre szakmai érvek felsorakoztatásával jelezni kívánja az Európai Bizottságnak, hogy a külföldiek földtulajdonszerzésére vonatkozó, 2011 május 1-jén lejáró hétéves moratórium három évvel történő meghosszabbítását kéri majd. Gráf József, az FVM vezetője hétfőn azt mondta, hogy a részletes indoklást tartalmazó szakmai anyagot még a jelenlegi kormány fogja benyújtani Brüsszelnek, míg a hivatalos hosszabbítási kérelmet várhatóan már a következő választások után hivatalba lépő új kabinet.

Magyarország mellett még hat új uniós tagállamnak van elvileg lehetősége a hétéves átmeneti időszak három évvel történő kitolásának kezdeményezésére, ám hazánk a jelek szerint mindenkinél előrébb jár.

Az agrártárca egyébként múlt hétfőn tartotta az első konzultációt a témában a hazai agrárszervezetekkel, amelyet szerdán egy második és utolsó egyeztetés követ. „Javaslataink és indokaink készen állnak” – közölte hétfőn a mezőgazdasági miniszter.

A hosszabbítás ügyében formailag az Európai Bizottság hivatott dönteni, ám egy esetleges negatív döntést a tagállamok egyhangú döntésével még felül lehetne bírálni. A miniszter egyfajta próbának tekintette azt a tavaly év végi tanácsi döntést, amely engedélyezte hazánknak, hogy az eredeti határidő lejárta után is állami támogatást nyújtson a kedvezményezettek egy behatárolt körének termőföld vásárlásához. A Bizottság akkor nem támogatta a magyar kérést, ám a tagállamok egyhangúan megszavazták azt, felülbírálva a bizottsági álláspontot.

Gráf József szerint a magyar fél számos érvet felsorakoztat majd kérése mellett, amelyek közül kiemelkedik három. Az első számú érv, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak, az agrártárca szerint tehát továbbra is fennáll az a veszély, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. Ugyancsak fontos indok az, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben. Végül hazánk szerint a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolná a korlátozások fenntartását.

Emlékezetes, hogy Magyarország a csatlakozási szerződés értelmében a tagságtól számított hét évig korlátozhatja más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. A földvásárlási stop ugyanakkor a magyar cégekre is vonatkozik (ellenkező esetben diszkriminatív lett volna a rendelkezés), így tulajdonképpen csak hazai magángazdálkodók vásárolhatnak termőföldet. Egyes hazai agrárszakértők szerint jellemzően éppen ennek a körnek nincs elég tőkéje a földvásárláshoz, akinek pedig lenne, az nem vehet. Egyesek úgy vélik, hogy ez is az egyik oka annak, hogy hazánkban nem alakult ki igazi földpiac és ezért a földárak sem közeledhettek az európai színvonalhoz.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
AGRÁRIUM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT