Adatvédelem vs. adatnyilvánosság: Az új egyensúly - Az adatvédelmi biztos éves beszámolója

2010.03.30. Jogi Fórum / OBH

Az adatvédelmi biztos feladata az, hogy tudatosan törekedjen az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti új egyensúly létrehozatalára. Az új egyensúly lényege, hogy az adatvédelem mindenkor, mint a magánszféra-védelem eszköze érvényesüljön; ám ne váljon öncéllá, s különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket”” - hangsúlyozta Jóri András, adatvédelmi biztos éves beszámolójában.

Március 30-án Jóri András benyújtotta a parlamentnek a 2009. évet összefoglaló beszámolóját. Az adatvédelmi biztos számot ad a tavalyi év feladatairól, eredményeiről, célkitűzéseiről. Az év fő feladatának az országot foglalkoztató korrupciós ügyek nyomán adatvédelem és adatnyilvánosság viszonyának újragondolása bizonyult, a két érdek közötti új egyensúlyt megfogalmazása volt a cél. A biztos szerint adatvédelem és az adatnyilvánosság között az egyensúly részben jogalkotási, részben jogalkalmazási hibákból adódóan megbomlott: sok esetben az adatvédelem az adatnyilvánosság, a transzparencia kárára érvényesült. Az átláthatóság megteremtését, közvetve fontos alkotmányos érdekek érvényre juttatását akadályoztak (sokszor vélt) adatvédelmi akadályok.

Az adatvédelmi biztos feladata ebben a helyzetben az, hogy tudatosan törekedjen az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti új egyensúly létrehozatalára. Az új egyensúly lényege, hogy az adatvédelem - a törvényhozó eredeti szándékának megfelelően - mindenkor mint a magánszféra-védelem fontos, az információs társadalom körülményei között hatékony eszköze érvényesüljön; ám ne váljon öncéllá, s különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.

Az adatok nyilvánossága

Az új egyensúly érdekében a 2009-es évben Jóri András támogatta a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek menedzsereinek juttatásaira vonatkozó adatok nyilvánosságát szolgáló szabályozás megalkotását. Konferenciát rendezett a tényfeltáró újságírás szakmai képviselőinek részvételével, amely a jelenlegi problémák számbavételével az első lépés volt afelé, hogy a területtel kapcsolatos adatvédelmi jogi problémákra a sajtó képviselőivel együtt keressen megoldást. A párbeszéd részeként konferenciát szervezett az elektronikus adatkezelés kérdéseiről: a meghívottak között ott voltak az internetszolgáltatók képviselői, a legmodernebb adatbányászati technológiák szakértői, érdekképviseletek, az állami adatkezelők. A cél a modern technológiák teremtette közeg, az információs társadalom körülményeinek minél jobb ismerete volt.

A jogállamiság védelme

A 2009-es évben az adatvédelmi biztoshoz került ügyek száma mintegy 30 százalékkal emelkedett. A jogalkotó akaratából az év folyamán elfogadott, a minősített adat védelméről szóló törvénnyel tovább erősödtek az adatvédelmi biztos hatáskörei. Továbbra is hiányzik azonban az adatvédelem területén az elsősorban a magánszféra adatkezelőivel szemben hatékony bírság kiszabásának lehetősége.

Az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos viták 2009-ben megmutatták, hogy a biztos egyik feladata a vitafolyamat jogállami keretek között tartása. Nem fogadható el, hogy egy önkormányzati tulajdonú vállalat vezető jogi tanácsadója a hatályos törvényi szabályozás ellenére is kilátásba helyezi kamerarendszerek üzemeltetését. Nem fogadható el az, hogy a teljeskörű lakossági hitelnyilvántartás kapcsán a biztos érvelésére adott válasz helyett a pénzügyi szektor a parlamenten kívül ad feleletet nem törvényen, hanem formális „önkéntességen” alapuló rendszerek felállításával A társadalom információs egyensúlyát befolyásoló vitáknak mindenkor az Országgyűlés előtt kell eldőlniük. "A jövőben is mindent megteszek majd azért, hogy ez így történjék" - szögezte le Jóri András a beszámolóban.

A 2009-es év újdonsága volt, hogy megtörténtek az első informatikai tárgyú vizsgálatok (OEP adatszivárgás, ügyfélkapu működésével kapcsolatos anomáliák). Ezekben az ügyekben az adatvédelmi jogi megfelelőség mellett a technikai adatvédelem követelményeit is ellenőrizte a biztos. A helyszíni vizsgálatok mellett mindenkor fő szempont volt a fontosabb ügyekben az azonnali beavatkozás, vizsgálva, hogy történt-e jogsértés. A gyors eljárás gyakorlata elengedhetetlen a közvéleményt foglalkoztató ügyekben, abban az esetben is, ha a vizsgálat eredménye végül nem tár fel jogsértést (pl. a csepeli hangfelvétel ügye).

Közép-európai együttműködés, finanszírozás

A tavalyi évben a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében Jóri András látogatást tett lengyel kollegájánál, előadást tartott a közép- és kelet európai adatvédelmi biztosok romániai konferenciáján, fogadta a szlovén információs biztost, illetőleg a lengyel és szlovák biztosokat. Mindez az EU közös adatvédelmi felügyelő szerveiben való hatékonyabb, közös fellépést célozza; a tapasztalatok szerint ugyanis ezekben a szervekben a régió súlyához és a tagállamok nemzeti felügyelő szervezeteinek teljesítményéhez képest erősen alulreprezentált.

Európai összehasonlításban - az ügyek számának folyamatos növekedése ellenére - a magyar adatvédelmi biztos irodájának rendelkezésére álló pénzügyi és emberi erőforrások igen szűkösek. Jóri András bízik benne, hogy a jövőben az intézmény finanszírozása javítható, létszáma a megnövekedett feladatokhoz igazítható lesz.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS