Zuschlag Jánost nyolc és fél év börtönre ítélték első fokon

2010.03.31. MTI

Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten. Az ítélet rendelkező részének ismertetésekor nem hangzott el, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték volna el a bűncselekményeket, az indoklás során azonban a letöltendő börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében egyértelműen bűnszervezetről beszélt a tanácsvezető bíró.

Zuschlag János az ítélet szerint bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A kiszabott börtönbüntetés időtartamába a bíróság beszámította a 2007. szeptember 19-től 2010. március 31-ig előzetes fogva tartásban töltött időt; az elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra - mondta ki a bíró.

Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser Lászlót (kilencedrendű) pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélték. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.

A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.

A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak.

Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.

A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.

Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.

A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.

A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette - mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott - fűzte hozzá.

Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét.

A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.

A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és tizenöt társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG