Hatvan napos jogvesztő határidő a közlekedési bírság kézbesítésére -az ombudsman üdvözli a kormányrendelet módosítását

2010.04. 8. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentős előrelépésnek tartja a Kormány döntését, amelynek értelmében április 1-től az eljáró hatóságnak hatvan napja van arra, hogy kézbesítse a közlekedési szabálysértés nyomán kiszabott bírságról szóló jogerős határozatot. Szabó Máté ombudsman egy 2009-ben indult átfogó vizsgálat után még januárban felhívta a figyelmet arra, hogy a több hónapos késedelmek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogbiztonságot.

Már tavaly is több tucat panasz érkezett az ombudsmanhoz, bennük egyebek között azt sérelmezték, hogy a rendőrség nem tartja be a jogszabályban előírt eljárási határidőket. A panaszok szerint tömeges mértékben fordult elő, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatala és annak postára adása között hosszú hónapok is elteltek. Ezt a tényt maga az országos rendőrfőkapitány is elismerte.

Szabó Máté jelentésben hangsúlyozta, hogy a kézbesítés indokolatlan, több hónapos elhúzódása kifejezetten alkalmas arra, hogy kiüresítse az eljárási határidők garanciális szerepét, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza. Az ombudsman ezért a jelentésben felkérte a főkapitányt, intézkedjen annak érdekében, hogy a szabályszegés elkövetésétől számított 60 napos, illetve a törvény értelmében 90 napra meghosszabbítható eljárási határidőn túl ne születhessen közigazgatási bírságot kiszabó határozat.

Az országos rendőrfőkapitány az ombudsmani ajánlásokra adott válaszlevelében kifejtette, hogy a közúti közlekedési szabályszegés elkövetője akkor sem mentesülhet a következmények alól, ha a hatóság valóban túllépte az ügyintézési határidőt, annak elmulasztása nem lehet jogvesztő jellegű. Levelében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 2010 februárjában hozott jogegységi határozatára, amelynek értelmében a kiemelt ügyintézési határidő nem minősülhet jogvesztőnek, ugyanakkor az eljárás indokolatlan elhúzódása akár a határozat megsemmisítését is maga után vonhatja.

A biztos a főkapitány válaszára úgy reagált, hogy az ideális, minden tekintetben alkotmányos megoldást az jelentené, ha a közlekedési szabályszegések esetében is törvényi szinten rögzítenék az elévülési határidőt. A 2010. április 1-étől hatályos módosítás következtében azonban elévülési határidő rögzítése immár szükségtelen, az alapjogi szempontok maradéktalanul érvényesülnek, így újabb ombudsmani intézkedés sem indokolt.

Mindezt erősíti, hogy az országos rendőrfőkapitány már idézett válaszlevelében arról is tájékoztatta a biztost, hogy az ombudsmani ajánlások nyomán a rendőrség több szervezési intézkedést és technikai fejlesztést is végrehajtott a határozatok postázásának gyorsítására, például egy automatizált döntéshozatali, ügyviteli rendszer felállításával

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN