Az országgyűlési biztos a Honvédség átfogó vizsgálatáról

2010.04. 9. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

Láthatóak az állomány élet- és munkakörülmények javítását szolgáló laktanya- rekonstrukciós program eredményei, ám a körülmények egyes esetekben méltatlanok. Az állampolgári jogok biztosa a hivatásos és szerződéses katonák alapjogainak érvényesülését vizsgálva felhívta a figyelmet az állam felelősségére.

Több, mint tíz évvel az első hasonló átfogó vizsgálatot követően Szabó Máté munkatársaival több helyszínen gyűjtött új tapasztalatokat a hivatásos és szerződéses állomány élet- és munkakörülményeiről, valamint a katonák alapjogainak érvényesüléséről. Az egy éven át tartó vizsgálat során a biztos munkatársai négy alakulatnál (Tata, Szolnok, Szentendre és Győr) és egy toborzó és érdekvédelmi központban (Székesfehérvár) jártak. A személyesen látottakon és a parancsnoki tájékoztatókon túl a katonáktól név nélküli kérdőíveken is kértek információkat. Ezeket vetették össze a minisztériumtól kapott tájékoztatással, valamint a hatályos joganyaggal.

A Honvédség szigorú hierarchikus rend szerint, sajátos külön panaszrendszerrel működik, így feltehetőleg ennek is betudható, hogy a hivatásos, szerződéses állomány tagjaitól az utóbbi években elenyésző számú panasz érkezett az ombudsmanhoz. A vizsgálat megindítását követően azonban több beadvány kifogásolta a szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárását, valamint a szolgálati panasz kezelésének módját. A biztos ezek az ügyekben vizsgálatokat rendelt el.

A biztos az alkotmánybírósági gyakorlat által lefektetett tézisekből kiindulva elvi alapként vette figyelembe a fegyveres szervek speciális feladatából, jogállásából adódó sajátosságokat és korlátozásokat. Ilyen például az, hogy a haza védelme, a Honvédség alkotmányos feladatának ellátása, a sajátos függelmi rend biztosítása érdekében a hivatásos, szerződéses katonák alapjogai korlátozva vannak, ugyanakkor kérdés, hogy előfordul-e a gyakorlatban olyan jogsérelem, amely túlmegy a szolgálat ellátásához kapcsolódó, tudatosan és önként vállalt korlátozásokon. Ezzel összefüggésben a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen az átlagosnál nagyobb jelentősége van az állam alapjogvédelmi feladatainak (ilyen a többi között az élet- és munkakörülmények, az egészségügyi ellátás megfelelő szintű garantálása).

A vizsgált alakulatok jelentős létszámhiánnyal küzdenek, ebből következően – különösen egyes szakterületeken – nagy problémát jelent a túlszolgálatok magas száma, valamint annak megfelelő ellentételezése a szabadidő biztosításával. A katonai életpályamodell kiszámíthatatlansága miatt nagy a fluktuáció, ezért nehéz tervezni az állomány belső felépítését.

Az ombudsmani jelentés kiemeli, hogy bár a helyszíni bejárásokon láthatók voltak az élet- és munkafeltételek javítását szolgáló laktanya-rekonstrukciós program eredményei, a kor színvonalának és a jogos elvárásoknak megfelelő körülmények megteremtése további beruházásokat igényelne. Szabó Máté megállapította, hogy az elmaradt felújítások, fejlesztések miatt az állomány elhelyezése, egészségügyi ellátása, munkakörülményei egyes esetekben méltatlanok, ami veszélyeztetheti a katonák egészséghez való jogát. Megoldásért az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a honvédelmi miniszterhez fordult.

Szabó Máté kezdeményezte a Kormánynál, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, miként csökkenthető a létszámhiányból adódó túlszolgálat, az állomány túlterheltsége. Az illetmény- és juttatási rendszer átfogó felülvizsgálatával vonzóbbá lehetne tenni a katonai életpályát, a laktanya-rekonstrukciós program folytatásával pedig korrigálhatók lennének az állomány tagjainak élet és munkakörülményeiben tapasztalható jelentős eltérések.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN